Mélyben maradt az infláció

Novemberben 0,9 százalékkal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest, vagyis az inflációs főindex nem változott a szeptemberi szinthez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Egy hónap alatt 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A legnagyobb, 1 százalékos havi árnövekedést a cigarettánál és a szeszes italoknál láthatjuk, amit a dohánytermékek árrésének növekedése okozhatott. Az üzemanyagárak 1,9 százalékos havi esése ugyanakkor lefelé hózta az inflációs indexet. Nagyobb mértékben, 1,4 százalékkal mérséklődött a háztartási energia ára, vagyis az újabb rezsicsökkentés hatása már részben megjelent. Egyelőre leginkább a távfűtéses lakások tulajdonosai örülhetnek. Egy év alatt a távfűtésért 17,7, vezetékes gázért 10,9, az elektromos energiáért 10,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

„A távfűtés alapdíjának csökkenése már megjelent az indexben, a fogyasztástól függő díj egy részénél ez a következő hónapokban jelentkezik” – mondta a Világgazdaságnak Kollár Beáta, a KSH szakértője. Mináry Borbála, a hivatal osztályvezetője szerint egyes szolgáltatók átalánydíjat alkalmaznak, így ezeknél a fogyasztástól függő díjcsökkenés is látszik. „Az elektromos áramnál és a vezetékes gáznál is megjelent az alapdíj csökkenése, ám ezeknél kicsi az alapdíj súlya” – tette hozzá.

A rezsicsökkentés második körének hatása 0,8-0,9 százalékpont az árindexben, ebből 0,1 jelent meg novemberben – mondta lapunknak Mináry Borbála. A szakértő arra számít, hogy a decemberi indexben szinte a teljes hatás látszani fog. Az Eurostat által használt harmonizált fogyasztói árindex 0,4 százalékra csökkent a szeptemberi 1,1-ről. „Ebben az indexben érvényesíteni kellett a rezsicsökkentés teljes hatását az Eurostat módszertanának megfelelően” – tette hozzá Mináry Borbála.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az újabb rezsicsökkentés még mélyebbre húzhatja az inflációs főindexet, és átmenetileg akár szinte teljesen el is tüntetheti a pénzromlást. A piaci folyamatokat jobban tükröző, és a rezsicsökkentés hatását is kiszűrő maginflációs mutató ugyanakkor a szeptemberi 3,4 százalékról 3,5-re emelkedett novemberben az előző év azonos időszakához képest, vagyis továbbra is a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célja felett mozog.

Decemberben az inflációs főindex és a maginfláció közötti különbség akár tovább is növekedhet, a bázishatások kisesése miatt azonban a főindex várható emelkedésével csökkenthet az a különbség.

Elemzők szerint az MNB decemberben újabb 20 bázisponttal, 3 százalékra csökkentheti az irányadó kamatszintet, a ráta lassan azonban olyan mélységbe kerül, ahol a külső környezet és Magyarország kockázati megítélése mellett érdemes lehet az inflációs folyamatokat is fokozott éberséggel figyelni. Néhány elemző úgy látja, hogy jövőre tovább csökkenhet az alapkamat a Monetáris Tanács lazításra hajló összetétele miatt, mások azonban úgy vélik, hogy a kockázatok növekedésével járna, ha érzékelhetően 3 százalék alá süllyedne az irányadó ráta. A Barclays londoni elemzői úgy vélik, hogy a forint gyengélkedése óvatosságra intheti az MNB-t. A forint árfolyama 300 forint felett mozog az elmúlt napokban az euróval szemben.

A nyugdíjasok örülhetnek, mert a fogyasztói kosarukra számított éves áremelkedési index 0,5 százalékra esett a szeptemberi 0,7-ről.

Idén novemberig átlagosan 1,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly.

A ’70-es éveket idézi az infláció

Az infláció történelmi mélyponton van, a ’70-es évek elejét idézi, emiatt az első félévben a bevételek kisebb mértékben folytak be – mondta szerdán Varga Mihály az M1 Ma reggel című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter szerint nemcsak a rezsicsökkentés húzza le az inflációt, a többi termék és szolgáltatás árváltozásai is általában jóval 3 százalék alatt vannak. Hozzátette, a rezsicsökkentés nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1 százalék alá esett az infláció, de ha ez a hatás „kifut”, akkor sem „száll el” az infláció. Szerinte jövőre 2,4 százalékos inflációval lehet számolni.