Magyarország egyelőre nem döntötte el, hogy csatlakozik-e a bankunióhoz, egy ilyen döntés csak akkor lesz lehetséges, ha minden részlet a helyére került – nyilatkozta az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozója után Orbán Viktor. A miniszterelnök ugyanakkor hozzátette: felkérte a „pénzügyminisztert” egy bankszanálási törvénytervezet előkészítésére, hogy függetlenül a csatlakozástól törvény védje meg a polgárokat a rosszul működő bankok pénzügyi terheinek áthárításától.
A miniszterelnök beszélt a gazdasági koordinációról is. Ezzel kapcsolatban júniusról októberre halasztották a döntést a vezetők, akik következő lépésként egyfajta szerződést vizionálnak, amely alapján pénzzel is ösztönöznék a reformfolyamatokba kezdő államokat. Mint fogalmazott: az unió most olyan lépéseket kíván megtenni, amelyeket Magyarország már vagy meglépett, vagy éppen a közepén van. Példaként az oktatás reformját, a rugalmassá tételét, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés segítését – „magyarul a közmunkarendszer” – említette.
A huszonnyolcak tárgyaltak Ukrajnáról is, ám Orbán Viktor szavai azt tükrözték: azon túl, hogy a közösség továbbra is kész az együttműködésre, nem jutottak.
A csúcson vendégül látták Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárt is. A csúcs napirendjén volt ugyanis – 2008 óta először – az EU védelmi politikája. A vezetők itt sem jutottak azonban sokkal tovább szándékaik hangos megerősítésénél. Mint Van Rompuy elmondta: egyfelől szeretnék „láthatóvá” tenni az európai védelempolitikát. Vagyis elérni azt, hogy kialakuljon egy hatékony, összehangolt, bármilyen – akár katasztrófahelyzetben – bevethető kapacitás.
Természetesen – mint fogalmaztak – mindez nem mehet a transzatlanti kapcsolatok, vagyis a NATO-val kialakított viszony kárára. (A 28 tagország közül 22 a közösség tagja.) A célok között szerepel ugyanakkor az európai védelmi piac valamiféle összehangolása – természetesen kormányközi keretek között, hiszen a védelmi politika nem csak hogy tagállami hatáskörbe tartozik, de azok közül is az egyik legérzékenyebb az országok számára.
A Kúria a bankok oldalán
„Szerintem a Kúria a bankok oldalára állt, pedig ott álltak már épp elegen – kommentálta a devizahitelekről szóló határozatot Orbán Viktor miniszterelnök. – Két döntést várunk még: az árfolyamrés és az egyoldalúan módosított kamatok jogszerűségéről várjuk az állásfoglalást, és ha ezek is meglesznek, megtehetjük a szükséges lépéseket. Addig is arra hívom föl Magyarország minden polgárát, hogy használják ki az árfolyamgát lehetőségét” – tette hozzá a kormányfő.-->
