A tavalyi év több rekorddal vonulhat be a magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció történetébe, Cséfalvay Zoltán államtitkár 2013-as mérlege szerint. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt esztendőben rekordösszeggel, 118 milliárd forinttal támogatták a kutatás-fejlesztést és az innovációt. Ebből 86 milliárd forint volt európai uniós pénz a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) és 10 milliárd a Közép-Magyarország Operatív Programban (KMOP), hazai forrásból pedig 22 milliárdot folyósítottak a kedvezményezettek részére.
"A számok azt mutatják, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a kutatás-fejlesztésre és az innovációra fordított források összege, gyakorlatilag minőségi fordulat következett be ezen a területen” – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Tavalyelőtt a bruttó hazai termék (GDP) 1,29 százalékát fordították a kutatóintézetek. a vállalatok és az állam erre a célra, amely az elmúlt 27 évben a legmagasabb, 2013-banaz előzetes becslések szerint 1,3 százalék fölé emelkedhet ez a mutató. Az NGM államtitkára egyúttal azt is megjegyezte, hogy 2013-ban a kutatás-fejlesztésre és innovációra megítélt, – és a következő két évre is áthúzódó támogatások összege 211 milliárd forint volt.
Két elemből áll ez az összeg. Tartalmazza egyrészt a GOP vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs tengelyét, másrészt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap ráfordítását is a vállalati-egyetemi közös projektekre. Tehát jó évek várnak ránk a kutatás-fejlesztésben és innovációban az előttünk álló időszakban? „A támogatás növekedését tekintve feltétlenül – reagált kérdésünkre Cséfalvay Zoltán –, ugyanakkor tovább kell dolgozni azon, hogy az adózás terén és a startupok számára kedvező környezet kialakításában is kihasználjuk a lehetőségeket.”
Szerinte az igazi nagy fordulat majd akkor következik be, amikor a 2014-20-as források megjelennek a k+f+i körforgásban. Ez 2014 második felében várható. Az EU idén indult új hétéves költségvetési időszakában Magyarországon 706 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására, ami mintegy duplája a 2007-2013. évi keretnek. Az évtized végére az NGM stratégiai államtitkára elérhetőnek tartja, hogy a GDP arányos ráfordítás 1,8 százalék legyen és a k+f+i segítségével a nagyobb hozzáadott értéket előállító ipari termelés bővüljön Magyarországon.
Az is a jövőbe mutat, hogy Cséfalvay Zoltán pénteken éppen egy magyar innovációs és befektetési fórumon vett részt Koppenhágában, több startup vállalkozás – az Innomed, az Ivánka Stúdió, a Brickflow és az Cytotech – képviselőivel együtt. Ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy jópár ilyen rendezvényt kezdeményeztek Európában a magyar innovációs politika és a tehetséges, ígéretes magyar startupok bemutatására. Az első ilyen program tavaly ősszel Londonban volt, ahol különösen jelentős érdeklődés mutatkozott a startupok iránt. Ezt követte a berlini, majd most a koppenhágai rendezvény, s hamarosan Stockholmban és a tervek szerint február második felében Frankfurtban tartanak ilyen magyar fórumot.
Kifizetett támogatás118,0
Vállalati kutatás segítése8,5
Versenyképességi és kiválósági szerződés19,0
Nemzeti agykutatási program12,0
Akadémiaipari kapcsolatok fejlesztése6,4
Agyelszívás visszafordítása5,6
Akkreditált inkubátorprogram2,1
Jeremie Program42,8
MTA Q2 kutatóközpont9,5
Wigner-CERN adatközpont8,5
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium
Kifizetett támogatás118,0
Vállalati kutatás segítése8,5
Versenyképességi és kiválósági szerződés19,0
Nemzeti agykutatási program12,0
Akadémiaipari kapcsolatok fejlesztése6,4
Agyelszívás visszafordítása5,6
Akkreditált inkubátorprogram2,1
Jeremie Program42,8
MTA Q2 kutatóközpont9,5
Wigner-CERN adatközpont8,5
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.