Milliárdok a nyelvvizsgára
A most bejelentett program Czomba szerint csupán „élesztő”, amely ösztönzi az érintett kört arra, hogy ne hagyják veszni beragadt diplomájukat. A szóba jöhető csaknem ötvenezer emberből a program 10 ezer fő nyelvi képzését állná összesen 3 milliárd forint értékben. A forrást a kormány a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból állná, amelyet kétkörös pályáztatás során használnának fel. Az első körben választanák ki a képző intézményeket, ez a tender már néhány napon belül megjelenik – ígérte az államtitkár. Czomba szerint a rendkívül egyszerű pályázatra két hét áll rendelkezésre, így már február végén döntés születhet a nyertes nyelviskolákról. Pákozdi Szabolcs, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a felnőttképzési törvény alapján általános nyelvi képzés folytatására jogosult a felnőttképző intézmények pályázhatnak, olyanok, amelyek elfogadott képzési programokkal rendelkeznek.
Ezt követően – várhatóan március elsejétől – jelentkezhetnek a pályázat második körére a nyelvvizsgára vágyó érintettek. A program elvárásai szerint a jelentkezőnek túl kell lennie az államvizsgán, már nem szabad hallgatói jogviszonnyal rendelkeznie, és magyar állampolgárnak kell lennie.
További elvárás, hogy a pályázó 35 év alatti legyen, ez csak a gyesen, vagy gyeden lévők esetében kivétel, a program továbbá preferálni fogja a regisztrált álláskeresőket, valamint a foglalkoztatási szempontból hátrányos régiókban élőket.
Ha a szervezők az ütemtervet tartják, akkor a március elsejei jelentkezések után már március végén indulhatnak a 240 órás képzések. A program fejenként legfeljebb 300 ezer forintos támogatást nyújt. Ez tartalmazza a tanfolyam, a tankönyv és a vizsga árát, a regisztrált álláskeresőknél azonban az első vizsga árát mintegy önerőként kéri a program. Mivel a 240 óra nem lenne elegendő arra, hogy a nulláról indulva középfokú nyelvvizsgát tegyen valaki, ezért az előválogatás során – amelyet a nyertes nyelvviskolák végeznek – azokat a jelentkezőket fogják kiválogatni, akiknek már valamilyen alapszintű tudásuk van.
A képzések 6-10 fős csoportokban valósulnak meg, legalább hat órában hetente. Az órák beosztása ugyanakkor meglehetősen rugalmas lesz, az ígéret szerint gondolnak azokra, akik gyesen vagy gyeden vannak, vagy már dolgoznak valahol.
A pályázat ösztönzőket is tartalmaz annak megelőzésére, hogy a tanfolyam csak melegedő legyen. A képző intézetek anyagilag is érdekeltek lesznek abban, hogy a nyelvvizsgák sikerüljenek, ha ez nagy arányban nem sikerülne, az utolsó részletet nem fizeti ki az állam. A képzettre is kötelezettségek hárulnak, ha kudarcot vall. A jelentkezőnek a szerződésben vállalnia kell hogy sikertelen nyelvvizsga esetén még két vizsgát finanszíroz meg saját erejéből. Ha ez sem bizonyul elegendőnek, vissza kell fizetnie a támogatást.
Bihall: rossz a nyelvoktatás
„A mostani beavatkozás indokolt, és várhatón pozitívan befolyásolja majd az érintettek elhelyezkedési képességeit, ezért mindenképpen jó kezdeményezésnek tartjuk” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bihall Tamás. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke hozzátette: ugyanakkor az ötvenezres érintetti létszám jelzi, hogy itt mélyebb problémáról van szó, amelynek gyökereit a középiskolában kell keresni. „Ha ennyi tanuló nem tud az államvizsgáig megszerezni egy középfokú nyelvvizsgát, akkor a köznevelés nyelvoktatásával biztosan komoly problémák vannak” – tette hozzá.
