Soha nem volt még ilyen alacsony az infláció
Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 10,9 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá a szolgáltatások (3,6 százalék) és az élelmiszerek (2,8 százalék) árai. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be az egyéb cikkek (0,5 százalék) körében. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 1,9, a háztartási energiáért 8,5 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy évvel korábban. Az alacsony inflációt elsősorban a rezsicsökkentések okozták, vagyis a központi árszabályozás nyomta le az árakat. Ugyanakkor ellentétes hatást is kifejtettek egyes kormányzati intézkedések. A trafikrendszer nyomán átalakuló dohánypiacon meredek áremelkedést tapasztalhattunk.
A 2 százalék alatti infláció az év egészére egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem érte el a 3 százalékos inflációs célját a sorozatos kamatvágások mellett sem. Ez ugyanakkor – mint azt az elmúlt években is tapasztalhattuk – a kormányzati intézkedések okozták, csak most éppen ellentétes irányban. Ezt támasztja alá, hogy a maginfláció, ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, az MNB célja körül alakult. Korábban általában éppen magasabban alakult az infláció, mint az MNB célja, az adóemelések miatt.
Az év egészében 3,3 százalékos maginflációt mért a KSH – ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, mint a főindex –, decemberben pedig 3,5 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított inflációt ütem.
"Az infláció januárban tovább mérséklődhet, részben bázishatás, részben a BKV bérletek csökkentése miatt (bár ennek súlya elhanyagolható). Februártól pedig az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése lehet lefelé mutató hatással az inflációra" – írta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.
Az Erste Bank elemzőinek várakozása szerint még nincs itt az infláció alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ azonban a forint árfolyam alakulásától és az üzemanyag áraktól is.
Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza kiemelte: "az elmúlt év folyamán jelentős dezinfláció zajlott le hazánkban, mivel 2012 decemberében az éves fogyasztói árindex még 5 százalékon állt. Az áremelkedés mérséklődését elsősorban a rezsicsökkentés, vagyis a hatósági árak mérséklődése vezette. Ez több mint 2 százalékpontot magyaráz a 4.6 százalékpontos mérséklődésből".
12 hónap alatt, 2012. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,5 százalék), a tej (6,3 százalék) és a száraztészta (3,0 százalék) ára - közölte a KSH. Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8 százalék), a tojás (14,2 százalék), az étolaj (13,2 százalék) valamint a cukor (11,3 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalék), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (17,7 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 20,1, a vezetékes gázért 20,0, a távfűtésért 18,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. decemberhez viszonyítva.
1 hónap alatt – 2013. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén csökkent, 0,3 százalékkal. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (4,0 százalék), a liszt (3,4 százalék), a cukor (1,8 százalék) és a sertéshús (1,3 százalék) esetében. Nőtt azonban a tojás (1,0 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,2 százalékkal. Szintén áremelkedés (1,0 százalék) következett be az egyéb cikkek körében (ide tartoznak: a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások kismértékben drágultak (0,1 százalék). A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében az összességében mintegy 11 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.
