Célhoz közelítenek az inflációs várakozások

–Az elmúlt másfél évben alacsonyabb inflációs környezet alakult ki Magyarországon és mérséklődtek az inflációs várakozások is. Ez minek köszönhető?
–A mérsékelt inflációs folyamatok több tényezőnek tudhatóak be. Szerepe van a kormányzati intézkedéseknek az indirekt adó változtatásán és a rezsicsökkentéseken keresztül is, ugyanakkor a monetáris politika vitele szempontjából sokkal fontosabb az inflációs alapfolyamatok alakulása, ami a trendszerű inflációs nyomást fejezi ki. Azt látjuk, hogy az inflációs alapfolyamatok is igen mérsékeltek, ami arra vezethető vissza, hogy a gazdaság kibocsátása a potenciális szintje alatt van. Mindez azt tükrözi, hogy a gazdaságban jelentősek a kihasználatlan kapacitások, és a mérsékelt keresleti környezetben a vállalatok áremelési lehetőségei korlátozottak.
Valamennyi mértékadó előrejelzés szerint a költségvetési hiánya idén és a következő évben is 3 százalék közelében maradhat. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy fegyelmezettebb költségvetési gazdálkodás mellett – szemben például a hazánkban a válság előtt megfigyelt időszakkal – sokkal kisebb valószínűséggel jelentkezhetnek váratlan, az inflációs pályát jelentős mértékben befolyásoló adóhatások.

–Látja e már az MNB a háztartások és a vállatok döntéseiben az alacsonyabb inflációs környezet kialakulását?
–Igen, a vállalati viselkedést mind az árazási, mind a bérezési oldalon érdemes vizsgálni. Az látszik, hogy a bértárgyalásokon is olyan béremelések alakulnak ki, amelyek a laza munkaerőpiaccal összhangban vannak, a béreknek az évenkénti emelése viszonylag moderált.

–Mintha egyre több termék és szolgáltatás árát szabályozná a kormányzat. Az alapmutatók viszont kiszűrik a szabályozott árakat és az adóktól is megtisztítja az MNB. Ez nem ad-e egy olyan szűkebb inflációs kosarat – a jövedelmek szempontjából meghatározó tételek kiszűrésével – ami aláássa alá az alapfolyamatok hitelességét?
–A kérdés első felével egyetértek, a KSH által publikált fogyasztói árindex ragadja meg legjobban a fogyasztói kosár árának emelkedését, ebben nem történt változás. Ha a szabályozott árak miatt változik az infláció, akkor ez a releváns mutató a fogyasztók szempontjából. Az inflációs alapmutatók viszont nem a fogyasztók által érzékelt áremelkedést, hanem az pont alapfolyamatokat ragadják meg, és előretekintve indikációt adhatnak a Monetáris Tanács számára, hogy merre fognak menni az inflációs alapfolyamatok. Az MT számára ez segíti a folyamatok megértését, és ebből a szempontból is érdemes kiszűrni az indirekt adók és szabályozott árak váltásának hatását, hiszen ezek nem az alapvető gazdasági folyamatokból fakadó árváltozások, hanem kormányzati intézkedések hatását mutatják.

–A forint gyengülését a vállalatok most talán könnyebben háríthatják át az importtermékek áraiba, mint a válság során. Ettől nem tart az MNB az elmúlt időszak árfolyamesése miatt?
–A különböző vállalatok eltérő mértékben reagálnak saját költségeik változására. Ez így van az importáló vállalatok esetében is. Ha egy vállalat csak átmenetinek ítéli az árfolyamváltozást, akkor vélhetően kevésbé fogja a fogyasztói áraiba beépíteni. A tartós árfolyamváltozás viszont fokozatosan beépül a fogyasztói árakba, illetve importtermékek helyettesítését is eredményezi. Az árfolyam begyűrűzésének nagyjából az 50 százaléka egy év alatt, a teljes hatás 2 év alatt érvényesül a fogyasztó árakban.

–A mostani árfolyamhatás lehet átmeneti?
–Ezt jelenleg nehéz megítélni. A Monetáris Tanács legközelebb a február 18-i kamatdöntő ülésén fogja értékelni a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, amely során figyelembe veszi és értékelni fogja az árfolyam alakulását is.

–Az elmúlt időszakban az alacsony infláció lehetőséget adott az MNB-nek, hogy támogassa a gazdasági növekedést. Ez az alapállása idén is így marad a jegybanknak?
–Olyan környezetben, amikor a gazdaság potenciálja alatt teljesít és az inflációs nyomás is mérsékelt, az árstabilitás középtávú elérése a reálgazdaságot támogató monetáris kondíciókat igényel.