Nagy innováció, nagy pénz?
Az innováció fontos hajtóerő a vállalatok életében, megfelelő hozzáállással sok pénzt is hoz, ám a lényege mégsem ez, hanem a fejlődés és a stabilitás – hangsúlyozták a Világgazdaság konferenciáján megkérdezett vállalatvezetők.
Károlyi László, a Legrand Magyarország vezérigazgatója szerint náluk természetes az innováció, ami az egyszerűnek tűnő villanykapcsolóktól kezdve az androidos telefonról távirányítható lakberendezések informatikai rendszeréig sok mindenben megjelenik. Vannak persze, akik még ma is a villanykapcsolókat társítják a céghez, és lehet is ebben valami, hiszen ha a Szentesen gyártott ilyen termékeiket mind itt építették volna be, akkor Magyarország valamennyi épületében ilyen kapcsoló lenne. A vállalat folyamatosan nagy hangsúlyt helyez a termék- és technológia-fejlesztésre, s kutató-fejlesztő és innovációs tevékenységükkel mindig a vevői és a végfogyasztói igényekre reagálnak. Ennek köszönhetik, hogy a válság legnehezebb évein is nagyobb megrázkódtatások nélkül jutott túl a társaság. „Az élet velejárója a váltás, ezt kellene tudatosítani mindenkiben” – hangsúlyozta Károlyi László. „Ehhez szemléletváltásra van szükség, hogy keressük, támogassuk az innovatív ötleteket” – tette hozzá. Úgy véli, hogy mind az oktatási, mind a támogatási rendszerben sokkal jobban meg kellene erősíteni az innovációs irányt.
Kétfajta innováció létezik: az egyik új termék, új eljárás létrehozását, a másik mások által kifejlesztett termék, technológia alkalmazását jelenti. Erről beszélt Fodor István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bionikai Innovációs Központjának vezetője. Az Ericsson Magyarország korábbi irányítója ugyanebben a panelbeszélgetésben úgy vélekedett, hogy minden iparágnak megvan a maga innovatív fázisa, és az új és alkalmazott innováció egyaránt képes arra, hogy pár év alatt jelentős eredményeket és pénzt is hozzon. Elmondta, hogy a bionika új terület, hihetetlenül nagy lehetőségek előtt áll, és elképzelhetetlen kutatás-fejlesztés és innováció nélkül. A szemléletváltáshoz életbevágóan fontos a nyitottság, a motiváltság az innovációra az oktatásban. S Magyarországon végre el kellene érni azt is, hogy „a pályázás ne a forrásvadászok, hanem eredmény- és sikerorientált vállalkozások terepe legyen”.
Lehel Zoltán büszke arra, hogy innovációs főmérnökként dolgozik a Duna Aszfaltnál. „A vállalat tulajdonosa döntött úgy, hogy szükség van erre a pozícióra, ez úttörő kezdeményezés volt a szakmánkban” – mondta a tanácskozás résztvevőinek. A tiszakécskei cég az innovációra és a környezetvédelemre helyezi a hangsúlyt. Ennek köszönhető, hogy 50-60 százalékkal kevesebb az energiafelhasználásuk, és csökkent a széndioxid kibocsátásuk is. „Az innováció az útépítő cégeknél is katalizátor lehet, a zöld közbeszerzésben és az anyagokban számtalan lehetőség van, aki akar, tud innovatív módon dolgozni, kár, hogy az egyetemek, főiskolák elfelejtették innovációs szerepüket” – jegyezte meg a Duna Aszfalt innovációs főmérnöke.
