Nagy üzlet lesz az innováció

– Mit hozhat Magyarország számára a Horizont 2020?

– Magyarország legalább kétszáz éve azért küzd, hogy utolérje Európát. Ennek motorja lehet a kutatás-fejlesztés és az innováció, és a Horizont2020 keretprogram pont erről szól. A keretprogram mintegy 21 ezer milliárd forintos forrásáért 2014 és 2020 között az Európai Unió mind a 28 tagállama és a programhoz társult országok versengenek, brüsszeli kiírású pályázatok keretében. Magyarország szereplése ebben a versenyben igazi áttörést eredményezhet a következő években. A Horizont 2020 mellett kutatás-fejlesztésre és innovációra rendelkezésre áll 700 milliárd forint olyan uniós forrás is, amelyre a hazai kiírású felhívások keretében lehet pályázni. Ráadásul a kockázatitőke-alapok jelentős magántőke bevonásával további pénzt kínálnak az innovatív vállalkozásoknak. Úgy gondolom, hogy ez a három eszköz így együtt kivételes lehetőséget teremt innovációs kapacitásunk megtöbbszörözésére. A Nemzeti Innovációs Hivatal olyan rendszert épít, amely a kockás papíros vázlattól egészen a prototípus legyártásáig és annak piacra jutásáig segíteni tudja egy-egy projekt útját.

A Világgazdaság a témával kapcsolatban konferenciát tart február 26-án.

– A hivatal már most képes erre?

– Az informatikai feltételek már adottak ehhez, az emberi erőforrás még fejlesztésre szorul, záros határidőn belül el fogunk jutni ide, abban biztos vagyok. Minden érdeklődő – egyetem, kutatóhely, vállalkozás – érdemi támogatásra számíthat.
– A Horizont 2020 pillérei közül hol a legesélyesebbek a magyarok?

– Mindegyik pillér felhívásaira tudunk pályázni. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy ötletekből nincs hiány. Inkább az a gondunk, hogy nincs mögöttük ipari háttér, nehezen tudunk belőlük nemzetközi szinten is versenyképes terméket készíteni, és egyelőre nehézkes a piacra jutás is. A gazdasági szereplők és a kutatás-fejlesztés és innováció szereplőinek feltétlenül nagyobb gondot kellene fordítani az egymás közötti kapcsolatok, az együttműködések erősítésére. Ebben a kapcsolatépítésben még kevésbé vagyunk jók, de a hivatal itt is vállalja a közvetítő szerepet.

– Az új keretprogram kiírásaira valóban lesz elég versenyképes pályázat?

– Ez tényleg nagy kérdés. Abban bízunk, hogy lesz, és azért dolgozunk, hogy legyen. Miután az elmúlt hétéves időszakban minden ötödik pályázat nyert, legalább tízezer pályázat kellene ahhoz, hogy 2000-2500 nyerjen, 2014–20 között így tudunk elhozni a Horizont 2020 keretéből 300-350 millió eurót, ami az ország számára pluszpénzt jelent. Biztatnunk is kell a vállalkozásokat, hogy merjenek pályázni. Még ma is elterjedt vélemény, hogy biztos nem lehet nyerni, mert a brüsszeli kiírású pályázatok nehezek és bonyolultak. Ez nem igaz, az uniós pályázatok is sokat egyszerűsödtek.

– A sikeres pályázáshoz milyen eszközökkel járul hozzá a Nemzeti Innovációs Hivatal?
– Először is kiemelt célunk, hogy információs központként működjünk. Épp ezért külön honlapot indítunk a Horizont 2020 keretprogram számára. Ezenkívül tájékoztató roadshow-kat is szervezünk. Most tartottunk Budapesten a kis- és középvállalkozásoknak egy tájékoztatónapot a Horizont 2020-ról. A programon több mint 250 sikeres és pályázni akaró cég képviselője volt jelen. A következő rendezvényünk február 17-én Győrben és február 19-én Szegeden lesz, illetve február 20-án a H2020 ICT pályázati lehetőségeiről tartunk tájékoztatást, a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve. Minden érdeklődő rendelkezésére állnak a nemzeti kapcsolattartók, akiknek feladata, hogy információkkal, ingyenesen elérhető, testre szabott pályázati tanácsadással segítsék a pályázást. A hivatal széles körű, több kontinensre is kiterjedő tudományos és technológiai (TéT) attaséi hálózatot is működtet, amely naprakész információkat továbbít a hazai pályázóknak.

– Milyennek látja Magyarország innovációs potenciálját? Lehetnénk akár innovatívabbak is?

– Inkább azt mondanám, hogy nagyobb üzletet kell csinálni az innovációs eredményeinkből és képességeinkből. Kandó Kálmán idejében megvolt a szükséges ipari háttér, amelynek segítségével fel tudta találni a villanymozdonyt. Jelenleg ez a biztos ipari háttér még hiányzik, pontosabban szólva most épül újjá. A hazai egyetemek és kutatóhelyek eredményeit minél hamarabb be kell csatornáznunk a gazdaságba, ezzel is fokozva teljesítményét, munkahelyteremtő képességét. Ezért is kiemelt cél a kutatási eredmények gazdasági hasznosításának és piacra vitelének fokozása.

Szociológus, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke. Az ELTE elvégzése után a Szociológiai Intézetben dolgozott. 2002–2010 között Budapest XIII. kerületében képviselő volt.

2010-ben lett a KDNP parlamenti képviselője, az Innovációs Bizottságban, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságban és a Fogyasztóvédelmi Bizottságban tevékenykedett.

Szociológus, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke. Az ELTE elvégzése után a Szociológiai Intézetben dolgozott. 2002–2010 között Budapest XIII. kerületében képviselő volt.

2010-ben lett a KDNP parlamenti képviselője, az Innovációs Bizottságban, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságban és a Fogyasztóvédelmi Bizottságban tevékenykedett. -->