Elemzők: maradunk bóvliban, de nem fognak újra leminősíteni

„A választások után kikerülhetnek a bóvli kategóriából a magyar állampapírok a hitelminősítőknél” – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Nem is kellett sokat várni az első biztató jelre, hiszen Varga interjúja után fél nappal a Standard & Poor’s közölte, hogy nem fogja újra leminősíteni Magyarországot. Az S&P ugyanakkora egyelőre csak stabilra javította a kilátást, vagyis a felminősítésre még várni kell. Az S&P két szinttel tartja a befektetésre ajánlott kategória alatt Magyarország adósbesorolását, vagyis két felminősítésre lenne szükség ahhoz, hogy kikerüljünk a bóvliból.

Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára egy rendezvényen tegnap azt mondta, az S&P döntése megerősíti, hogy megérte egyszerre, viszonylag gyorsan végigvinni a reformokat és a pénzügyi stabilizációt. Varga Mihály a Heti Válasznak adott interjújában pedig hangsúlyozta: a magyar gazdaság lubickol a jó számokban, a befektetők pedig a legutóbbi dollárkötvény-kibocsátáskor többszörösen túljegyezték a meghirdetett összeget, amit a hitelminősítők is figyelembe vesznek.

A hitelminősítők 2011 végén és 2012 elején azért süllyesztették bóvli kategóriába Magyarországot, mert kiszámíthatatlannak tartották a kormány gazdaságpolitikáját, de a végtörlesztés is szerepet játszott a lépésekben. A Standard & Poor’s most is hangsúlyozta, hogy a kormány lépései érintették a Magyar Nemzeti Bankot, az Alkotmánybíróságot, valamint a Költségvetési Tanácsot is, amelyek gyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét. A választásokról kapcsán kiemelte, hogy az új rendszer a Fidesznek kedvez.

A Moody’s és a Fitch Ratings, a másik két nagy hitelminősítő egy szinttel tartja a bóvli kategóriában Magyarországot. Elemző szerint a választások után még nem kerülünk ki a bóvliból, mert nem várható, hogy a kormány átfogó reformokat hajt végre.

„Az S&P a továbbiakban már nem tartja valószínűnek a leminősítést egyéves távon” – írják a Raiffeisen Bank közgazdászai. Török Zoltán elemzőcsoportja kiemelte: a besorolás maga nem változott, és még mindig az S&P-nél a leggyengébb, a két másik nagy intézet eggyel jobb osztályozást ad a magyar államnak. „Az idei évben nem tartjuk valószínűnek sem a felminősítést, sem a leminősítést egyik intézmény részéről sem” – hangsúlyozták.

Kiemelték: „bár az új szabályozás miatt ismert a hitelminősítők naptára, a piaci szereplőket úgy tűnik kissé meglepte az S&P bejelentése. Ennek eredményeként viszont a forint végre el tudott mozdulni a 310 és 314 közötti kereskedésből, ami lassan két hónapja határozta meg az euróárfolyamot”. Pénteken délután 309 forinton jegyzik az eurót.

Ez megnyitotta a lehetőségét némi forinterősödésnek, rövid távon még alacsonyabb szinteket is elérhetőnek látunk. Ugyanakkor a nagyon alacsony kamat mellett a feltörekvő piacok általános gyengélkedése is a gyengébb forint irányába mutat középtávon – vélik a Raiffeisen elemzői.