Draghi a húsvétot okolja

Nem változtatott a 0,25 százalékos irányadó kamatszinten az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa, összhangban a piaci várakozásokkal. Annak ellenére sem lazított a monetáris politikán az EKB, hogy az infláció márciusban 0,5 százalékra, négyéves mélypontra csökkent, vagyis egyre távolabb kerül a jegybank 2 százalékos középtávú céljától. Közben az euróövezet gazdasága továbbra is gyengélkedik, ami szintén lehetővé tette volna a kamatcsökkenést vagy más enyhítési program elindítását. Mario Draghi, az EKB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az infláció áprilisban már emelkedhet. „A munkanélküliségi ráta továbbra is magas, és a gazdasági kilátásokat lefelé mutató kockázatok övezik” – fejtegette Draghi. Az euróövezeti munkanélküliség 11,9 százalékos.

Az EKB egyúttal nulla százalékon hagyta a betéti kamatszintet, pedig az elmúlt hónapokban szóba került, hogy a negatív betéti rátán gondolkodik a jegybank. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke korábban arról beszélt korábban, hogy a mennyiségi enyhítése helyett jobbnak tartaná a negatív kamatot. Mario Draghi beszéde mégis fordulatot hozott az elmúlt hónapokhoz képet. Az elnök elmondta, hogy az EKB készen áll nem hagyományos eszközök bevetésére, ha szükségessé válik. A jegybank akár további monetáris lazítást is végrehajthat, és a mennyiségi lazítást sem zárta ki. Draghi azt mondta, hogy a negatív betéti kamatról hosszas diskurzust folytattak.

Kedvező fejlemény, hogy Draghi szerint a Kormányzótanácsban egyetértés van a nem konvencionális eszközök használata kapcsán. Kérdésre válaszolva közölte, hogy még konvencionális eszközök is rendelkezésre állnak, ami további kamatcsökkentésre utalhat. Novemberben az EKB lefelezte a kamatot, és azóta 0,25 százalékon, történelmi mélyponton áll. Akkor az alacsony infláció és a gyenge gazdasági helyzet miatt lépett a jegybank. Mario Draghi most úgy vélekedett, hogy a helyzet nagy különbséget mutat a novemberihez képest. „Továbbra sincs deflációs veszély” – mondta Draghi. Az infláció alacsony szintjét nagyrészt az élelmiszerárak és az energiaárak okozzák. Draghi megjegyezte: a pangást magyarázza az is, hogy a kivételesen késői húsvét miatt alacsony a kereslet a szolgáltatások iránt.

Az OECD tegnapi jelentésében növekvő deflációs kockázatra hívta fel a figyelmet, és nem konvencionális eszközök bevezetését szorgalmazta. Mario Draghi úgy látja, hogy a mennyiségi lazításra akkor van lehetőség, ha a deflációs veszély bekövetkezne, illetve túl sokáig alacsonyan maradna az infláció. Az ülésen a kormányzótanács tagjai arról is beszéltek, hogy esetleg befejezhetik a korábbi kötvényvásárlási program „sterilizálását”, ezzel több pénz áramolhatna a gazdaságba, hiszen nem semlegesítené a vásárlásokat, de gondolkodnak a bankoknak nyújtott alacsony kamatozású hitel újraindításán is.

Erősödtek a tőzsdék, és esett az euró

Az európai vezető tőzsdeindexek emelkedésnek indultak Draghi szavaira, hiszen a piac most további monetáris lazítást vár az EKB-tól. A piaci szereplők akár az alapkamat csökkentését és nem konvencionális eszközök bevetését is várhatják. A hangulat javulása először limitált volt, később azonban nagyobb emelkedést mutattak a tőzsdék, miután Draghi széleskörűen beszélt a bevethető eszközökről. Az euró először erősödésnek indult, és elérte az 1,38-as szintet is a dollárral szemben, majd amikor Draghi felvetette a további monetáris élénkítést, akkor gyengült a közös európai deviza. Az euró/dollár árfolyam 1,37-es szint közelébe süllyedt. Mindez valamelyes csökkentheti a deflációs kockázatokat, ugyanakkor a konkrét lépések hiányában egyelőre várhatóan nem tűnnek el teljesen ezek a félelmek. Ha az EKB a következő hónapokban mégsem tesz lépéseket, akkor az euró erősödése mellett a tőzsdék lejtmenetét okozhatja.