Az elemzői várakozásokat is túlszárnyalta a legfrissebb GDP-adat

A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. I. negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedést alapvetően az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta. Az elemzői várakozások 2,5 és 2,7 százalékos GDP-növekedést vártak.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék. A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy éves összevetésben a pénzügyi szektoron kívül minden nemzetgazdasági ágban növekedés volt. Hozzáfűzte, hogy a beruházások is nőttek, de egyelőre még nem tudható, hogy ez az állami megrendeléseknek köszönhető-e.

Az első negyedéves kedvező GDP-adat azt vetíti előre, hogy a magyar gazdaság az idei évben akár meg is haladhatja az elemzők által várt 2-2,3 százalékos növekedést.

A forint erősödéssel reagált, az euróval szembeni jegyzés 303-as szint alá süllyedt, ami egy egységnyi javulást jelent.

Rendkívüli mértékben nőtt a GDP az első negyedévben a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a KSH reggeli közlése szerint, írta Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza. Az év/év alapú gazdasági bővüléshez azonban nagymértékben hozzájárult az is, hogy a KSH szezonalitás kiigazítás újrafuttatásával módosultak a tavalyi negyedéves növekedési számok, így tovább csökkent az amúgy is alacsony viszonyítási bázis.
 
Ha a gazdaságot a szeptember-december periódushoz viszonyítjuk, akkor 1,1 százalék a kiigazított növekedés, ami megegyezik a tavalyi harmadik negyedéves növekedéssel. Mindezektől eltekintve is igen erős negyedévet zárt a magyar gazdaság.
 
Felhasználói oldalról egyelőre még nem látni adatokat, de Gabler Gergely várakozása szerint a beruházások növekedése és a lakossági fogyasztás 11 éves mélypontról való elrugaszkodása fűthette a gazdaságot, de az autóipar nyomán tovább erősödő exporttöbblet is pozitívan járulhatott hozzá a bővüléshez.

"2014 első negyedévében jelentősen gyorsult a magyar gazdaság, 2006 óta nem látott növekedés volt tapasztalható hazánkban" – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Szerintük a kiugró növekedéshez legerőteljesebben továbbra is a termelő szektorok járultak hozzá. Jelentős bővülés volt mind az iparban, mind az építőiparban. Emellett a szolgáltató szektor is egyre nagyobb mértékben támogatta a növekedést.

"Az előző két negyedévben kibontakozó növekedés egyre határozottabban egy kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaságot jelez, ami abból látszik, hogy a jelentős exporttöbblet mellett a belső kereslet is komoly húzóerőt jelentett" – írta az NGM.

Összességében az első negyedéves adatok a gazdasági tárca szerint alátámasztják, hogy a magyar gazdaság egészséges, fenntartható pályára állt, ami az elkövetkező negyedévekben is fennmaradhat. A vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok tükrében a magyar gazdaság 2014-es növekedése 0,3-0,6 százalékponttal meghaladhatja a konvergenciaprogramban prognosztizált 2,3 százalékos mértéket.

Varga Mihály szerint reménykeltőek az elmúlt hónapok gazdasági adatai, elképzelhető, hogy a gazdasági elemzők, de még a kormány 2,3 százalékos előrejelzését is meghaladhatja az idei gazdasági növekedés.

A nemzetgazdasági miniszter csütörtökön az M1 Ma reggel és a Kossuth rádió 180 perc című műsorában is arról beszélt, hogy az elmúlt hónapok adatai kedvező képet festenek a magyar gazdaság állapotáról, akár az ipari termelés növekedését, akár a kiskereskedelmi forgalom bővülését, akár a foglalkoztatási adatokat vesszük számba.

A gazdasági miniszter a távirati iroda szerint hangsúlyozta, hogy a magyar gazdasági növekedésben egyre nagyobb szerepet játszik a belső fogyasztás, ami arra mutat, hogy az a többletjövedelem, amely a fizetések emelésében például a pedagógusoknál, illetve a rezsicsökkentés hatásaként jutott a családokhoz, egyre inkább fogyasztásra megy és nem a megtakarítások növelésére.