Lassan nőnek a keresetek Magyarországon

Márciusban 2,8 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó átlagkeresetek is az előző év azonos időszakához képest. Az idei első negyedévben pedig 1,8 százalékkal voltak magasabbak a keresetek a tavalyi év első három hónapjához viszonyítva a KSH adatai alapján. A bruttó bér 236 ezer, a nettó 155 ezer forint volt márciusban. Az átlagkeresetek elsősorban azért nőnek ilyen lassan, mert a közfoglalkoztatottak fizetése – növekvő létszámukkal párhuzamosan – az év első két hónapjában a rendkívül alacsony, 80 ezer forint alatti szintről még csökkentek is.

A januári közel 4 és a februári 2 százalékos bércsökkenés után 1,7 százalékkal nőtt a közmunkások fizetése az év harmadik hónapjában. A statisztikai hivatal szerint közmunkások nélkül 6,4 százalékkal nőttek a bérek: a versenyszférában 5,5, a költségvetési szektorban 9 százalékkal emelkedtek a fizetések. A nettó keresetek növekedése megegyezik a reálkeresetekével, hiszen eltűnt az infláció Magyarországon.

Nem csak a béreket, hanem a foglalkoztatást is nagymértékben befolyásolja a közfoglalkoztatottak száma. Az év harmadik hónapjában 2 millió 829 ezren dolgoztak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatoknál, a költségvetési szférában és a nonprofit szervezetéknél, ami 7,2 százalékos növekedés éves alapon. Ebből viszont 209 ezer közfoglalkoztatott volt, ami 117 ezres növekedés egy év alatt, és a közmunkások száma az év első két hónapjához képest is dinamikusan nőtt. Mindez rosszabb képet fest az elsődleges munkaerőpiacról. A vállalatoknál 1 millió 852 ezren dolgoztak márciusban, ami 2,6 százalékos növekedés, ugyanakkor közfoglalkoztatottak nélkül 15 ezerrel kisebb ez a szám.

A költségvetési szférában közmunkások nélkül is dinamikusan, 5,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a nonprofit szervezeteknél 10 százalékos a visszaesés. A nonprofit szektorban egyre jellemzőbb a közmunka: a 104 ezer alkalmazottból 14 ezer közmunkás.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében utalt arra, hogy el szeretnék érni a teljes foglalkoztatást, amit 4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett képzelnek el. Az első negyedévben 8,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta, és egy év alatt 3,5 százalékpontot csökkent a mutató. Ugyanakkor leginkább a közfoglalkoztatás felfutása és a külföldön munkát vállaló magyarok számának növekedése csökkentette a munkanélküliségi rátát. Tavaly közel 60 ezer magyar ment Németországba, ami 7,6 százalékos növekedés 2012-höz képest, 35 ezren viszont visszaköltöztek.

Jövő év elejére akár el is érhető a most célként megjelölt, 4 százalékos munkanélküliség, ha Lázár János napokban tett bejelentését komolyan vehetjük. Az államtitkár szerint 2015 januárjától minden munkanépes korú, egészséges embernek legalább közmunkát biztosítanak.

Ha viszont az elsődleges munkaerő-piac állapotát szeretnénk látni, érdemes azt feltételezni, hogy a közmunkások legnagyobb része nem találna munkát a versenyszférában. Ha nem lenne közmunkaprogram, akkor most körülbelül 13 százalékos munkanélküliségi rátát láthatnánk.