Lassan nőnek a keresetek Magyarországon
A januári közel 4 és a februári 2 százalékos bércsökkenés után 1,7 százalékkal nőtt a közmunkások fizetése az év harmadik hónapjában. A statisztikai hivatal szerint közmunkások nélkül 6,4 százalékkal nőttek a bérek: a versenyszférában 5,5, a költségvetési szektorban 9 százalékkal emelkedtek a fizetések. A nettó keresetek növekedése megegyezik a reálkeresetekével, hiszen eltűnt az infláció Magyarországon.
Nem csak a béreket, hanem a foglalkoztatást is nagymértékben befolyásolja a közfoglalkoztatottak száma. Az év harmadik hónapjában 2 millió 829 ezren dolgoztak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatoknál, a költségvetési szférában és a nonprofit szervezetéknél, ami 7,2 százalékos növekedés éves alapon. Ebből viszont 209 ezer közfoglalkoztatott volt, ami 117 ezres növekedés egy év alatt, és a közmunkások száma az év első két hónapjához képest is dinamikusan nőtt. Mindez rosszabb képet fest az elsődleges munkaerőpiacról. A vállalatoknál 1 millió 852 ezren dolgoztak márciusban, ami 2,6 százalékos növekedés, ugyanakkor közfoglalkoztatottak nélkül 15 ezerrel kisebb ez a szám.
A költségvetési szférában közmunkások nélkül is dinamikusan, 5,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a nonprofit szervezeteknél 10 százalékos a visszaesés. A nonprofit szektorban egyre jellemzőbb a közmunka: a 104 ezer alkalmazottból 14 ezer közmunkás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében utalt arra, hogy el szeretnék érni a teljes foglalkoztatást, amit 4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett képzelnek el. Az első negyedévben 8,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta, és egy év alatt 3,5 százalékpontot csökkent a mutató. Ugyanakkor leginkább a közfoglalkoztatás felfutása és a külföldön munkát vállaló magyarok számának növekedése csökkentette a munkanélküliségi rátát. Tavaly közel 60 ezer magyar ment Németországba, ami 7,6 százalékos növekedés 2012-höz képest, 35 ezren viszont visszaköltöztek.
Jövő év elejére akár el is érhető a most célként megjelölt, 4 százalékos munkanélküliség, ha Lázár János napokban tett bejelentését komolyan vehetjük. Az államtitkár szerint 2015 januárjától minden munkanépes korú, egészséges embernek legalább közmunkát biztosítanak.
Ha viszont az elsődleges munkaerő-piac állapotát szeretnénk látni, érdemes azt feltételezni, hogy a közmunkások legnagyobb része nem találna munkát a versenyszférában. Ha nem lenne közmunkaprogram, akkor most körülbelül 13 százalékos munkanélküliségi rátát láthatnánk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.