Miért Németországot kedvelik az amerikai tőkebefektetők?

Az egyik: a németországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (American Chamber of Commerce in Germany – Amcham) egy olyan tanulmányt tett közzé, amely - a tagvállalatainak véleménye alapján - arra mutatott rá, miért érzik jól magukat Németországban jelenleg az amerikai befektető vállalatok. E tanulmány megállapításait nyilvánvalóan az Atlanti Óceán túloldalán is gondosan tanulmányozzák, és figyelembe veszik majd, hiszen nagyfokú nyilvános dicséretnek, elismerésnek számítanak a német döntéshozók számára.

A másik pedig: a múlt hét végén Angela Merkel ismételten és hangsúlyozottan védelmébe vette az Egyesült Államok és az Európai Unió között létrehozni tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményt (hivatalosan: szabadkereskedelmi és befektetési partnerség: TTIP), amellyel kapcsolatban az Atlanti Óceán mindkét oldalán időnként ugyan heves bírálatok is elhangzanak. Ám a német szövetségi kancellár beszédét vélhetően Washingtonban is megelégedetten nyugtázzák majd a jelenlegi, meglehetősen kényes nemzetközi helyzetben.

Kezdjük ezért az utóbbival: Angela Merkel az Amcham múlt hét végén Düsseldorfban tartott éves közgyűlésén beszélt, és messzemenően védelmébe vette a tervezett atlanti szabadkereskedelmi egyezményt. Kiemelte, a TTIP kapcsán „nagyszerű projektről van szó, amelyért érdemes küzdeni”. Az a feltevése, hogy az egyezményt „a jövő év során megkötik”. Az egyik amerikai menedzser kérdésére pedig konkrétan úgy fogalmazott: „El fogunk oda jutni”. A TTIP fő célja a résztvevő országokban érvényes szabályok és normák kiegyenlítése, összehangolása. Ennek hatására csökkennek majd a költségek és nagyobb jólétet lehet elérni a részt vevő országokban.

A német szövetségi kancellár utalt arra, hogy „a szabad kereskedelemmel kapcsolatos mindenegyes tapasztalat eddig jó tapasztalat volt a számunkra.“ Ezért egyben nyílt párbeszédet sürgetett az érintettek részvételével. Elismerte, hogy a TTIP-pel kapcsolatban kritikus kifogások is elhangzottak ugyan, de inkább arról kellene többet beszélni, hogy egy transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttétől milyen sok munkahely függ majd. Hiszen a TTIP olyan projekt, amely élénkíthetné a partneri viszonyt az Európai Unió és az Egyesült Államok között – hangsúlyozta Angela Merkel a németországi AmCham éves közgyűlésén.

Talán nem volt véletlen ez az időzítés: Pár nappal korábban hozta ugyanis nyilvánosságra az Amcham azt a tanulmányt, amely tíz pontban felsorolta, hogy miért kedvelik Németországot az oda települt amerikai vállalatok. Érdemes ezeket a véleményeket részletesen ismertetni, habár jelentős részük többnyire ismert, s némi  magyarázatul szolgálhat az uniós átlagszinthez való felzárkózásban lemaradt közép-kelet-európai országok számára. Itt persze feltétlenül emlékeztetnünk kell arra, hogy Németország az Egyesült Államok legfontosabb kereskedelmi partnere, és Európában éppen Németországban található a legtöbb amerikai befektetés, a 130 milliárd dollárra rúgó amerikai invesztíciók durván 650.000 munkahelyet biztosítanak az országban. Most pedig vegyük szemügyre, melyek azok az előnyök a németországi AmCham tanulmánya szerint, amelyeknek köszönhetően Németország jelenleg is annyira kedvelt az amerikai befektetők szemében:

1.) A német gazdaság 2010 óta évente átlag 2,1 százalékos növekedést mutat fel. Ezzel nem csak sokkal gyorsabban nő, mint minden más európai gazdaság, hanem meglepően dinamikus is az euróválságra tekintettel. Ami azonban még fontosabb: A német gazdaság kilátása a jövőre nézve továbbra is fényes. Ugyanis a német gazdaság az elkövetkező években becslések szerint 2 százalékkal vagy ennél is nagyobb mértékben növekszik majd, s ennek köszönhetően a német gazdaság az egyik leggyorsabban növekvő fejlett piac lesz globálisan

2.) Németország az Európai Unió szívében terül el, amely a világ legnagyobb gazdasági térsége 507 millió fogyasztóval (az Egyesült Államok: 317 millió). A 80,7 millió fogyasztóval Németország egyben az EU legnagyobb tagállama, amely a legnagyobb vásárlóerővel rendelkezik.  A vámuniónak köszönhetően a termékek és a szolgáltatások ma már szabadon áramolhatnak mind a 28 EU tagállam között.

3.) Németország élenjáró szerepet tölt be, amikor üzleti kapcsolatok kiépítéséről van szó. A Világgazdasági Fórum értékelésében Németország a 4. helyet tölti be a vizsgált 148 közül (az Egyesült Államok a 10. helyet) a helyi szállítók minőségét illetően, a német infrastruktúra minősége pedig a 10. helyen szerepel a vizsgált 148 közül (az Egyesült Államok a 19. helyen szerepel). Ezenkívül Németországban van a világ harmadik legnagyobb autópálya-hálózata, Európa legnagyobb belföldi kikötője és a kontinentális Európa legnagyobb légi kikötője.

4.) Németország a világon vezető szerepet játszik a gépgyártásban, az autók, a vegyi anyagok, a gyógyszerek és a zöld technológia terén. Németország erős ipari bázissal rendelkezik és magas a részaránya a feldolgozóiparban: a bruttó hozzáadott érték 24 százalékát az ipar adja (Az Egyesült Államokban ez az arány 12 százalék, Franciaországban 10, az Egyesült Királyságban szintén 10 százalék.)

5.) Több mint egy évszázad óta a „Made in Germany“ márkanév a magas minőséggel és az innovációval rokonértelmű.  Németországban az üzleti vállalkozások, az egyetemek és a kormány összesen 74,4 milliárd eurót költenek kutatásra és fejlesztésre, tehát többet, mint bármely más európai országban. Németország ad otthont a legnagyobb kutatói közösségének Európában: az uniós kutatók 21 százaléka Németországban él és dolgozik. Statisztikailag Németországban egymillió lakosra 277 nemzetközi szabadalom jut, több mint bárhol egyebütt a világon.

6.) A német egyetemek és oktatási intézmények következetesen a világ élvonalához tartoznak. A német munkaerő-állomány több mint 80 százalékának van speciális szakképzettsége vagy egyetemi végzettsége. A gazdasági reformok, a kitűnő üzleti teljesítmény, valamint a munkáltatók és a szakszervezetek konszenzusra építő magatartása eredményeként Németországban rekord alacsony, 5,6 százalékos a munkanélküliség.

7.) Németország gazdaságpolitikája a „szociális piacgazdaság” elvén nyugszik, amely a robosztus iparpolitikát a szociális méltányossággal kombinálja. A vállalatoknak, munkáltatóknak és szakszervezeteknek régi hagyománya, hogy kompromisszumokra törekednek az általános jólét érdekében. Ennek eredménye, hogy igen alacsony a sztrájkok miatt elveszett munkanapok száma. Az EU- n belül Németországban a legstabilabbak a munkaerőt terhelő költségek, amelyek évente alig 2 százalékkal növekedtek az eltelt tíz évben.

8.) Versenyképes adókulcsok: Németországban az átlagos akkumulált adókulcs a társaságok részére durván 30 százalék, ami vonzó szint nemzetközi összehasonlításban. Az Egyesült Államokban például az átlagos akkumulált adókulcs mintegy 40 százaléknak felel meg. Németország ezenkívül a befektetőknek versenyképes adókedvezményeket is kínál, valamint ezen belül egy sor szubvenciót és kockázati tőkét. Ezek az ösztönzők, a megbízható pénzügyi és tőkepiaci feltételekkel együtt, a külföldi befektetők számára stabilitást és létfenntartást biztosítanak.

9.) Németország élenjáró szerepet tölt be az üzleti kapcsolatok építését tekintve a jogbiztonság magas színvonalának köszönhetően. A német jogrendszer védi a szellemi tulajdont és a személyi jogokat. A befektetők hatékony bírósági eljárásra számíthatnak, és mind a külföldieknek, mind a németeknek ugyanazon feltételeknek kell megfelelniük, amikor szellemi tulajdont jegyeztetnek be.

10.) Németország több kultúrát felmutató társadalom, nyitott gondolkodásmóddal. A német lakosság 10 százaléka nem német, a német értéktőzsdén jegyzet (DAX) vállalatok tőkéjének 55 százaléka külföldi tulajdonban van és a DAX vállalatok igazgatótanácsi tagjainak 30 százaléka pedig külföldről származik. 

Az előbbiekben felsoroltakon kívül még arra is érdemes felhívni a figyelmet: annak érdekében, hogy megmaradjon, sőt növekedjék Németország, mint élenjáró befektetési telephely hírneve a külföldi befektetők részére, az Amcham in Germany több politikai ajánlást is tett a német kormánynak. Ezek között kiemelten szerepel a magasan szakképzett külföldi munkaerő letelepedésének megkönnyítése a növekvő kereslet kielégítésére. A bevándorlási korlátozások oldását is ajánlja, hogy ellensúlyozni lehessen a németországi demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulásának hatását. Olyan energiapolitikát követésére buzdít, mely elősegíti a gazdasági növekedést és a befektetőknek versenyképes és megbízható árakat biztosít. Versenyképes adópolitika kialakítását is szorgalmazza a bürokrácia csökkentésével ott, ahol ez lehetséges, lehetővé téve a külföldi befektetőknek a beruházásaik növelését. Az oktatásba való befektetést is kiemelten fontosnak tartja azért, hogy Németország kutatási és fejlesztési képessége élenjáró maradjon.

Végül tegyük még hozzá: A németországi AmChamnak még arra is van gondja, hogy ez év június 6-án külön fórumot tartson Hannoverben arról, a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség (TTIP) milyen esélyeket és kihivásokat tartogat a német középosztály, a német kis- és közepes méretű vállalatok számára. Ha tehát a TTIP a jövő évben valóban létrejön, ahogy azt Angela Merkel kancellár jósolja, akkor arra máris mérget vehetünk, a német kkv-knek nem lesz majd miért aggódniuk a transzatlanti szabadkereskedelemben majdan kialakuló várhatóan éles versenytől…