Nagymértékben nőtt az ipari termelés márciusban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A feldolgozóipar tizenhárom ága közül csupán kettőben csökkent a termelés, ami arra utalhat, hogy az ipar szerkezete kezdhet egészségesebbé válni az előző időszakhoz képest, amikor szinte csak a járműgyártás húzott. A termelés közel 30 százalékát kitevő autógyártás kibocsátása több mint 28 százalékkal emelkedett egy év alatt. A három éve, 2011 márciusa óta zuhanó, de még így is a második legnagyobb alág, az elektronikai szektor zsugorodása megállt. A KSH az 1,6 százalékos éves növekedést azzal magyarázza, hogy az elektronikai cikkek gyártása nagymértékben növekedett. Az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása mindössze 0,4 százalékkal nőtt; az export élénkült, miközben a hazai eladások csökkentek. A gyógyszergyártás viszont a tavaly márciusi gyenge teljesítmény miatt – vagyis jórészt a bázishatásnak köszönhetően – nagymértékben, 25 százalékkal nőtt.
Mindent egybevetve úgy tűnik, hogy valóban kedvezőbb folyamatokat láthatunk, ugyanakkor az elektronikai szektor érdemben nem állt fel a mélypontról, miközben az igazi húzóerő továbbra is az autóipari export. Nem ad okot bizakodásra, hogy az ipar belföldi értékesítésének trendje továbbra is csökkenő pályán halad. Márciusban 3 százalékkal visszaesett a belföldi értékesítés, ugyanakkor a feldolgozóipar értékesítése növekedett.
A rendelésállományok viszont kedvező képet mutatnak, így a következő hónapokban folytatódhat a termelés dinamikus növekedése. Az összes rendelésállomány 21,4 százalékkal növekedett tavaly márciushoz képest. A feldolgozóiparban 28 százalékkal emelkedtek az új rendelések. A külföldi és a belföldi rendelések egyaránt növekedtek, igaz, leginkább az exportban bízhatunk.
Az idei első három hónapban az egy alkalmazottra jutó ipari termelés 6,5 százalékkal nőtt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a létszám pedig 2 százalékkal haladta meg a 2013 első három hónapjában mért szintet.


