A defláció szélén táncolunk

Az egymást követő második hónapban csökkentek a fogyasztói árak Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Májusban 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában, ám nem kell attól tartani, hogy Magyarország klasszikus értelemben deflációba csúszik. Már csak azért sem fenyeget az árak tartós csökkenése, mert egyszeri hatások tüntették el az inflációt.

Mégis figyelemreméltó, hogy a magyarországi piacgazdaság történetében idén tavasszal először alakult ki árcsökkenés. Az adatok azonban azt mutatják, hogy nem a piaci folyamatok lökték a „defláció szélére” az országot, hanem a kormányzati árszabályozás. A statisztikai hivatal szerint az energiaárak csökkentése lefelé húzta az inflációt, miközben a dohánytermékek áremelkedése növelte.

Májusban a gáz árának újabb, 6,5 százalékos áprilisi csökkentése teljesen megjelent az indexben. A központi árszabályozás miatt a gáz ára 17, a távfűtésé 11,4, az áramé 11 százalékkal csökkent tavaly májushoz képest. A cigarettáért viszont közel 20 százalékkal többet kell fizetni, mint egy évvel ezelőtt. A szolgáltatások ára annak ellenére nőtt 1,4 százalékkal, hogy a víz- és csatornadíj 11, a helyi tömegközlekedés ára pedig közel 7 százalékkal csökkent.

A maginfláció eközben 2,5 százalékra nőtt az április 2,4-ről, vagyis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célja közelében alakul az értéke. A szezonálisan kiigazított index – ami kiszűri például a rezsicsökkentés hatását és jól ragadja meg a piaci folyamatokat – alapján aligha állunk közel ahhoz, hogy az árak tartós csökkenése fenyegesse az országot. Az egyszeri hatások kiesésével újra pozitív tartományba kerülhet az infláció, attól viszont nem kell tartani, hogy nagymértékben emelkedne a ráta.

Ezt támasztja alá, hogy nem csak a lakhatási költségek csökkentek. Egy év alatt 0,8 százalékkal estek az élelmiszerárak, 0,6 százalékkal mérséklődött a tartós fogyasztási cikkek ára, és 1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni a ruhákért is. Vagyis a termékek és szolgáltatások viszonylag széles körét érintette az árcsökkenés, és importált infláció a tartósan 300 forint feletti euró ellenére sem érzékelhető. Ez elsősorban annak lehet köszönhető, hogy Európában és a világ legnagyobb részén tartósan alacsonyak az árak.

Mindent egybevetve a világban lassú áremelkedési ütem is szerepet játszik abban, hogy Magyarországon csökkenő trend alakult ki az inflációban, ugyanakkor mindez nem indokolja az árak csökkenését. Az egyes áru- és szolgáltatások csoportjaiban látható rendkívül alacsony áremelkedési ütem fényében pedig bizonytalan, hogy a fogyasztás mennyire játszhat erős szerepet a gazdaság növekedésében az idei évben.

A forint az inflációs adat megjelenése után egyhetes mélypontra, 305-ös árfolyamról 306-ig gyengült az euróval szemben, miután a legtöbb megfigyelő arra számított, hogy az április éves alapú 0,1 százalékos áresés nem ismétlődik meg, vagyis nem alakul ki negatív index. A májusi adat azonban arra bátoríthatja az MNB, hogy a következő hónapokban érzékelhető mértékben vágja a jelenleg 2,4 százalékos kamatot.

Csak átmeneti az áresés

Az árstabilitás elsősorban a kedvező világpiaci élelmiszeráraknak és a gazdaságpolitika intézkedéseinek köszönhető a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint. A rezsicsökkentés mellett az ingyenes készpénzfelvételt említi a gazdasági tárca. Utóbbi intézkedéssel a tranzakciós illeték áthárítását próbálták megakadályozni, így a pénzügyi szolgáltatások a januárban jellemző 32,7 százalékos áremelkedés helyett májusra „csak” 9,6 százalékkal drágultak éves alapon. Az NGM szerint az áprilisban és májusban regisztrált árcsökkenés átmeneti, az év második felében kiesnek a bázisból az egyszeri tényezők, és a belső fogyasztás élénkülésével párhuzamosan a fogyasztói árszint kismértékű emelkedése valószínűsíthető.