Nincs veszélyben a költségvetési hiánycél az NGM szerint

Májusban óriási, 269,4 milliárd forintos többlet alakult ki a költségvetésben, amiben nagy szerepet játszott, hogy a munka ünnepe miatt még áprilisban kiutalták a béreket és a családi juttatásokat. Emiatt az áprilisi hiány megugrott, a májusi többlettel viszont 681,9 milliárd forintra csökkent az év első öt hónapjában felhalmozott deficit. Áprilisban már megközelítette az éves előirányzatot a hiány mértéke, májusban azonban a 984,6 milliárd forintos deficitterv 69,2 százalékára csökkent a hiány a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint.

Igaz, a hiánycél már nem sokáig él, mert 152 milliárd forinttal emelni fogják. Erre azért van szükség, mert kormány bevásárolt: állami tulajdonba kerül az Antenna Hungária Zrt., a Magyar Gáz Tranzit Zrt, az AVE Magyarország Kft és a FŐGÁZ Zrt. is. A Költségvetési Tanács úgy véli, nem zárható ki, hogy a tranzakció egy része befolyásolja az uniós módszertan szerinti, eredményszemléletű hiányt.

Banai Péter Benő, az NGM államtitkára a Világgazdaság kérdésére közölte, hogy a költségvetési módosítás az állami vagyon gyarapodását célzó kormányzati döntések végrehajtásának költségvetési fedezetét teremti elő. „A pénzforgalmi hiányt GDP-arányosan ugyan mintegy 0,5 százalékponttal növeli, de jelenlegi ismereteink szerint nem befolyásolja az uniós módszertan szerinti hiányt” – emelte ki az államtitkár. A költségvetés online tájékoztatóján Banai lapunk kérdésére hangsúlyozta, hogy a jelenlegi folyamatok alakulását tekintve nincs szükség kiigazításra, a kitűzött 2,9 százalékos hiánycél tartható. A Költségvetési Felelősségi Intézet szerint viszont több mint 70 milliárd forintos kiigazítás szükséges a hiánycél tartása érdekében.

A csökkenő fogyasztói árindex kapcsán Banai kiemelte, hogy az alacsony infláció a lakosság széles rétegei számára tesz lehetővé magasabb fogyasztási szintet. Elismerte, hogy rövid távon az alacsony infláció egyes költségvetési bevételeket (például áfa) negatívan érinthet. „Az áfabevételeket azonban nem önmagában az infláció, hanem alapvetően a folyóáras fogyasztás alakulása határozza meg, így amennyiben csökken az infláció, a háztartások az eredetileg tervezettnél több árut és szolgáltatást vásárolhatnak meg” – magyarázta. Szerinte a közvetlen rövid távú negatív államháztartási hatásokat így a közvetett pozitív hatások részben ellensúlyozzák.

Az alacsony infláció más bevételeket is érinthet. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában nemrég az alacsony energiaárak miatt csökkenő jövedékiadó-bevételt nevezte kockázati tényezőként. Erre a felvetésünkre Banai hangsúlyozta, hogy a jövedéki adó esetében az előirányzattól elmaradhat a teljesülés. Hozzátette, hogy más adónemeknél, például a szociális hozzájárulási adónál többletbevétel várható.