Újabb szuper adat érkezett a magyar gazdaságból

Az MFB kérdőíves kutatásának eddigi történetében még soha nem ért el ilyen alacsony szintet (42,2 százalék) a működési keretrendszert kedvezőtlennek ítélő cégek aránya, ami annak is az eredménye, hogy a felmérést megelőző 12 hónap változásait a relatív többség (44,3 százalék) kedvezőnek értékelte.

A következő egy évben a vállalatok átlagosan 1,7 százalékos GDP-növekedéssel számolnak (azaz folytatódott a 2013 tavaszán mélypontra süllyedt várakozások óvatos javulása), illetve a fogyasztói árak 2,4 százalékos emelkedését várják. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egyrészt a pénzromlás ütemének négy évtizedes rekord alacsony szintre történő lassulása egyre inkább lehorgonyozza a várakozásokat, másrészt a még csak éledező belső kereslet csak korlátozott teret hagy a vállalati áremeléseknek. A visszafogott kínálati oldali inflációs nyomás hosszabb távon is támogathatja az MNB laza monetáris politikáját.

A kedvező helyzetértékeléseknek köszönhetően az MFB Makrogaz-dasági-indexe a felmérés eddigi történetében első alkalommal emelkedett 50 pont fölé (51,0 pont, +2,1 pont 2013. őszhöz képest), ami az elemzés módszertana alapján javuló gazdasági keretfeltételeket és optimista várakozásokat jelent. Az index alakulása alapján az idei év első felében akár a 4 százalékot megközelítő GDP-növekedés sem elképzelhetetlen. A vállalati válaszokból kialakított konjunktúraindex előrejelző erejét igazolta vissza a bruttó hazai termék első negyedéves alakulásáról időközben megjelent statisztika, amely (a naptárhatástól tisztított adatok alapján) a GDP 3,5 százalékos éves szintű növekedését mutatta.

A 2014. tavaszi vállalati válaszok egyértelműen alátámasztották a külső kereslet élénkülését, amelyek már a cégek terveibe is beépültek: a válaszadók 54,9 százaléka várja az exportértékesítés bővülését a felmérést követő 12 hónap során, míg mindössze 6,1 százalék számol visszaeséssel. A német reláció fontosságát (a hazai kivitel 28,7 százalékát adta az idei első negyedévben a Németországba irányuló export) és a magyar gazdaságra gyakorolt húzóerejét jelzi, hogy a németországi értékesítéssel (is) rendelkező magyarországi vállalatok kilátásai kedvezőbbek az átlagosnál: 60,2 százalék kalkulált bővüléssel a felmérést követő 12 hónapban.

A 2014. tavaszi vállalati válaszok alapján a hazai értékesítés visszaesése a felmérést megelőző 12 hónapban leállt, a kilátások biztatóak, de még törékenyek. A cégek relatív többsége (44,3 százalék) a 2014. tavasztól 2015. tavaszig tartó 12 hónap során változatlan belföldi eladási volumenekkel számol, ugyanakkor a visszaeséssel kalkuláló cégek aránya mindössze 12,1 százalék, miközben 43,6 százalék növekedést vár. Szintén a belföldi piaci feltételek normalizálódását jelzi, hogy míg a felmérést megelőző 12 hónapban még öt olyan ágazat volt, amelyben a belföldi értékesítés csökkenését elszenvedő vállalkozások hányada meghaladta a növekedést elérők részarányát, a várakozások alapján a következő egy évben már csak egy ilyen lesz: a háztartási energiaárak leszorítását, ill. egyéb szabályozói változásokat elszenvedő energetika. Az ipari, azon belül is a feldolgozóipari vállalatok a legbizakodóbbak a belföldi értékesítés várható alakulásával kapcsolatban.

Ez többek között a foglalkoztatás hazai alakulása szempontjából is kedvező, mivel várakozásaink szerint a szekunder szektor lehet a munkaerő-piaci folyamatok javulásának idei évi záloga. Ugyanis legnagyobb arányban – a felmérést megelőző 12 hónaphoz hasonlóan – az ipari szektorban terveznek létszámbővítést a vállalatok, a tercier szektoron belül pedig a turizmus és az infokommunikációs ágazatban bővülhet jelentősen a munkaerőkereslet. Ennek köszönhetően az év közepére 3 százalék körüli ütemre gyorsulhat az alkalmazottak számának növekedése a versenyszférában. Amennyiben ez kitart az év végig, úgy az alkalmazottak száma az év egészét tekintve az 1,87 millió főt is elérheti, ami 2008 óta a legmagasabb érték lenne.
2013 második negyedév óta folyamatosan növekvő ütemben bővülnek éves szinten a magyarországi beruházások, és a vállalati szándékok és tervek alapján tovább gyorsulhat a beruházások dinamikája – írja az MFB elemzése.

2013. őszén a cégek 72,7 százaléka, 2014. tavaszán pedig már 78,5 százaléka tervezett fejlesztést a felmérést követő 12 hónapban, ráadásul a növekedés széles alapokon nyugodhat a következő időszakban, ugyanis a beruházási kedv erősödése általánosnak mondható, mivel mindhárom szektorban, s a mikro-, közép- és nagyvállalati szegmensben is emelkedett a fejlesztést tervező cégek aránya 2013 ősz óta.

Az erősödő szándék mellett a külső körülmények javulása is a bővítés, korszerűsítés felé hajtja a vállalatokat, mivel a fő akadályok (így a piaci bizonytalanság, a saját forrás hiánya, a magas hitelkamatok, a szűkös hitelkínálat, ill. a kereslet hiány) két éve folyamatosan mérséklődnek a vállalkozások tapasztalatai szerint, ami utat engedhet az előző években elhalasztott beruházásoknak is. Fékezheti azonban a fejlesztéseket, hogy a beruházási cikkek ára – vélhetően a forint árfolyam gyengülé-séből adódóan – ugyanolyan mértékű korlátot jelent a cégeknek, mint két évvel ezelőtt.

A beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek támaszt jelent az év hátralevő részében, hogy a külpiacok élénkülése, a beruházási kedv erősödése, valamint a finanszírozási források árának csökkenése és kínálatának bővülése három éves szintre növelte 2014 tavaszán a magyarországi vállalatok forrásbevonási kedvét, ráadásul a hitelezési klíma további kedvező irányú változását (a hitelkínálat bővülését és a kamatok csökkenését) várják a cégek.

2011. ősz és 2014. tavasz között fokozatosan nőtt a határozott forrásbevonási tervekkel rendelkező cégek hányada (21,1 százalékról 35,9 százalékra), ráadásul az arány az MFB-Indikátor ötéves történetében még nem volt ilyen magas, mint az utolsó felmérés során.

A forrásigény erősödése is viszonylag széleskörűnek nevezhető az MFB szerint: 2013. ősz óta a mikro-, közép- és nagyvállalati szegmensben, az agráriumban és az iparban is emelkedett a finanszírozási keresletet támasztó cégek részaránya.