Kétszeresen is rosszul járnak jövőre a kiskereskedők – derült ki az adótörvények tüzetes átnézése után. Kisebb tehernövekedést jelent számukra, hogy az elvárt nyereség kiszámolásakor a bevételből jövőre már nem lehet majd leírni a beszerzett áruk (szolgáltatások) ellenértékét.
Az elvárt nyereség továbbra is a bevétel két százaléka marad (ahogy volt), ám a kereskedőket érintő szigorítás lényege, hogy a profitnak a bevétel két százalékát kell elérnie, és az alapot nem lehet csökkenteni a beszerzésre fordított költségekkel. Aki nem éri el a minimális nyereségszintet ellenőrzésekre is számíthat, de többletadminsiztrációra mindenképp: hosszan kell indokolni az adóhatóságnak, hogy valaki miért nem elég nyereséges.
Nagyobb érvágást jelent azonban a szektornak, hogy a napi fogyasztási cikket áruló kiskereskedelmi üzleteknek az eddigieknél sokkal többet kell fizetniük az élelmiszerbiztonsági hálózat fenntartása címén. A sávos rendszerben felépülő, jócskán megemelt adóban – amit felügyeleti díjnak hívnak - a legtöbbet a Tesco fogja fizetni: a bevétel hat százaléka a teher a 300 milliárdot meghaladó forgalom után.
Tavaly a Tesco forgalma ennek több mint a duplája volt, a múlt évi bevétel alapján a cégnek egyedül 25,5 milliárd forintot kell megfizetni, míg a Spar megúszhatja 12 milliárddal. Az élelmiszerbiztonságért azonban a kicsik tesznek majd a legkevesebbet: 500 milliós forgalom alatt nem kell fizetni díjat, míg 50 milliárdig is minimális 0,1 százalékos lesz a teher. Így viszont versenyelőnyt azok a cégek kapnak, ahol a bevétel megoszlik az egyes egységek között, mert a hálózat lazább szervezésű – ilyen lehet a CBA és a Coop is.
A kereskedők legfeljebb annak örülhetnek, hogy a kártyás fizetések olcsóbbak lehetnek. Az ugyan a törvényjavaslatból és az indoklásból sem derül ki, pontosan mire gondol a jogalkotó, de valószínűleg a „fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés” a kártyás tranzakciókat jelenti.
Ahol 800 forint lesz az összesített teher egy évben – az érintés nélküli kártyák esetében pedig 500 forint, ami annyit jelent: a kormány mégiscsak szeretné a készpénzmentes formák alkalmazása felé visszaterelni a fogyasztókat.
Más kérdés: kedvező változásból kevesebb van az adótörvényben, mint szigorításból és adóemelésből, a kormány láthatóan mindenütt próbálkozott a bevétel megfogásával. Az internetadó mellett ezért jöhet a szeszes italok viszonylag nagy (akár ezer forintot is kitevő) adója, amely alól a pálinka mellett a „legalább hét gyógynövényből készült” italok, vagyis az Unicum – és társai – élvezhetnek mentességet. A pálinkánál pedig nem kell megijedni az EU miatt visszavont szabad főzési jogtól sem: ez annyit jelent ugyanis, hogy a főzés – és az üst – tényét le kell jelenteni az önkormányzatnak, és be kell fizetni ezer forint adót.
A főzhető mennyiséget ugyan korlátozzák ötven literben, de a jogszabály a túllépésnek csak egyetlen szankcióját ismeri: az italt meg kell semmisíteni. A hogyanról pedig nem szól senki. A kevésbé vidám változások közé tartozik az energiaadó emelése: itt a forint gyengülésével indokolják a vállalkozásoknál felhasznált energiára fizetendő teher több mint 5 százalékos emelését. A tételes adók közül haosnló ok miatt emelkedik még a fűtőolaj adója, és csökken az a visszatérítés – literenként 7 forinttal -, amit a fuvarozók kapnak a gázolajból.
A jövő évi változások érdekessége még a társasaági adókedvezmények rendszerének átalakítása: a kormány tulajdonképpen véget vet a sport- és filmtámogatásoknak. Egyrészt a támogatás már jobbára az adóhatóságon keresztül valósulhat majd meg (ez csökkentheti a lelkesedést), másrészt a korlátok is jelentősebbek lesznek. Ehhez képest az új adományozási formákkal (az egyetemekkel és a közhasznú szervezetekkel kötött megállapodások esetén) is szép adóleírásokat lehet elérni.
Számos változás szolgálja az áfa-csalások felszámolását, és vélhetően ez az indoka annak is, hogy a vámosok számos többletjogosítványt kapnak. Miniszteri utasításra (vagy a számvevőszék elnökének kérésére) utolóagos ellenőrzéseket hajthatnak végre, és eljárásaik során a kényszerítő eszközök széles választékából válogathatnak. A pénzügyőr jövőre már – az autópályák és autóutak kivételével – rendőrségi hozzájárulás nélkül rendelhet el útzárat, hogy tudjon ellenőrizni. Bemehet a magánlakásba (ha felettesei ezt jóváhagyják), és nem is lehet megállítani. A hozzáférhet majd a gépjármű-nyilvántartás, és az útdíjrendszer adataihoz is, és ami nem volt még – alkalmazhatnak kutyákat is, mind kényszerítő eszközként, mind pedig felderítésre.
