A válság előtt sem volt ennyi állás a nemzetgazdaságban, mint augusztusban. A KSH jelentése szerint 2 millió 855 ezer embert foglalkoztattak az öt fő feletti vállalkozások, illetve az állami szereplők – erre 2008 után egyetlen hónapban sem volt példa, de előtte sem nagyon. A versenyszférában szezonális okokkal is magyarázható a bőség (a nyári munkák miatt mindig több az állás augusztusban), de a közfoglalkoztatottak száma is rekordot döntött: a 195 ezer közmunkás minden idők második legnagyobb adata. Egyedül tavaly decemberben foglalkoztattak vagy oktattak ennél több munkanélkülit az állam pénzén. Mindehhez párosult azonban egy rendkívül kedvező adat is: a versenyszférában – közmunkások nélkül – számolva 1,8 millió foglalkoztatottat regisztráltak, ami azt jelenti: megmaradt a magas munkaerő-piaci kereslet.
A KSH kereseti és álláshely-statisztikái az öt főnél többet foglalkoztató cégek és a költségvetési szféra teljes jelentéseire épülnek. Így – annak ellenére, hogy a kisvállalkozások nem szerepelnek bennük – sok szempontból megbízhatóbbak, mint a reprezentatív, háztartási felmérésekre épülő, de nemzetközi módszertanon alapuló foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatai. Valójában a két felmérés ad igazán választ arra, mi történik a munkaerőpiacon – most például minden a növekedésre utal.
A most kiadott létszám és kereseti adatok szerint 2,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, de a statisztikát torzítják a közfoglalkoztatottak (jóval alacsonyabb) béradatai. Valójában a bérnövekedési ütem átlagosan 3,9 százalékos volt augusztusban. Ez az idén a bruttó és a nettó és tulajdonképpen a reálkeresetek emelkedését is jelenti, hiszen az adóváltozások nem voltak, az infláció pedig a nyolcadik hónapban szinte nulla volt (éves alapon 0,2 százalék).
Az augusztusi kereseti statisztikából az tűnik ki, hogy az áremelkedések megszűnését el is hitték a piaci szereplők a nyárra: fokozatosan csökken ugyanis a bérnövekedési ütem (ami nagyobb munkaerő-piaci kereslet mellett érdekes jelenség). Az év elején még bőven 5-7 százalékkal nagyobbak voltak a jövedelmek, míg május óta csökkent az ütem 4 százalék környékére, illetve (augusztusban) ez alá.
Más kérdés, hogy a növekedésben jobbára a költségvetési szféra vette ki a részét: az állam az év elején még 9-10 százalékkal többet fizetett a tavalyinál az alkalmazottainak, május után azonban lementek 2-3 százalékos ütem környékére. A versenyszféra eközben 5-6 százalékról lassított 4-5 százalékos ütemre.
A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén tevékenykedők keresték az idén is. A 142 ezer forintos átlagos bruttó bér értékelésekor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy rengeteg közfoglalkoztatott jelenik meg itt, náluk pedig az átlagos fizetés 77 ezer forint volt).
A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén tevékenykedők keresték az idén is. A 142 ezer forintos átlagos bruttó bér értékelésekor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy rengeteg közfoglalkoztatott jelenik meg itt, náluk pedig az átlagos fizetés 77 ezer forint volt).-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.