Az elnéptelenedés veszélyei nem izgatják a világot, pedig a túlnépesedéstől még imádtak félni
Újabb szintet lépett a demográfiai riogatás. A kínai népesség feleződése, s a Putyint hátbatámadó orosz demográfiai kihívás után most a globális elnéptelenedés víziója került terítékre az amerikai tőzsdei sajtóban. Abból a perspektívából, hogy amíg egy gazdasági válság, világjárvány vagy természeti katasztrófa cselekvésre sarkall, addig a globális termékenységi ráta csökkenését passzívan fogadja a társadalom.
Vészesen csökken a globális termékenységi ráta
A globális termékenység – a nők élete során várhatóan szülendő csecsemők száma – tavaly átlagosan 2,25 volt, az ENSZ becslése szerint.
Ami a legalacsonyabb termékenységi ráta, amióta jegyzik ezt a mutatót.
Alig haladja meg a népességet stabilan tartó 2,1-es pótlási arányt.
Ráadásul, a világ népességének kétharmada ma olyan országokban él, ahol a termékenység kettő alatt van. Ha a globális termékenység a jelenlegi 1,6-os amerikai termékenységi rátára csökken, a világ népessége a mostani 8 milliárdról 2080-ra 10,2 milliárdra emelkedne, majd csökkenni kezdene. És nem várható, hogy 6 milliárdnál vagy 4 milliárdnál stabilizálódik. Alacsony termékenységi ráta mellett az emberiség lényegében felgyorsíthatja a saját kihalását. De már az elnéptelenedésnek önmagában is komoly gazdasági hátrányai vannak.
Régen a túlnépesedéssel riogattak a demográfusok
A múlt század hatvanas éveiben a demográfusok a túlnépesedéssel riogatták az emberiséget, mondván, az globális éhínséghez és nyomorhoz vezet. Manapság ilyesmit nem prognosztizál a szakma. Ám a régi elképzelés mégis hosszú árnyékot vet, amennyiben a progresszív baloldal hajlamos egyenlőségjelet tenni a környezetrombolás, az éghajlatváltozás és a népességnövekedés között.
Míg a patrióták hajlamosak a termékenységi ráta megszállottjává válni, abból a megfontolásból, hogy
az országhatáron belüli szülések száma ellensúlyozhatja a gazdaság migrációs munkaerőigényét.
Giorgia Meloni olasz kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök demográfiai erőfeszítései a Wall Streetről is látszanak. Míg a tengerentúlon J. D. Vance amerikai alelnök a mozgalom szószólója.
Hiába támogatják a szüléseket
Két európai ország több forrást fordít a családokra, mint szinte bármely más nemzet: Magyarország és Norvégia.
Nem könnyű megfordítani a trendet.
Amíg az USA a GDP 1 százalékát költi családtámogatásra a gyermekek adókedvezményei és az alacsony jövedelmű amerikaiakat célzó programok révén, addig Magyarország és Norvégia a GDP több mint 3 százalékát fordítja a családok támogatására irányuló különböző programokra.
Többet, mint amennyit a hadseregükre költenek. Hazánk családpolitikára fordított kiadásai az elmúlt években meghaladták a GDP 5 százalékát.
Ám a bőkezű támogatások ellenére Magyarországon 1,5, Norvégiában 1,4 gyermek jut egy nőre, ami messze elmarad a 2,1-es reprodukciós rátától, ami a népesség stabilan tartásához szükséges.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.