Bizonytalan a Juncker-csomag forrása, de a cégek bizakodnak

Brüsszel Bizakodásának adott hangot kedden délelőtt az üzleti szféra érdekképviseleti testületeit tömörítő brüsszeli szervezet, a BusinessEurope főigazgatója a Jean-Claude Juncker által tervezett, 300 milliárd eurós beruházási csomaggal kapcsolatban. Markus Beyrer újságírók előtt azt mondta: a közberuházások célzott növelésével és a megfelelő tőkeáttételezéssel megvalósítható az, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) és az uniós büdzsé forrásainak bevonásával körülbelül 20 milliárd euró induló tőke valóban 300 milliárdnyi beruházást valósítson meg.

Juncker ma, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén mutatja be a csomagot, amelyen belül a Financial Times értesülései szerint csak 16 milliárd euró származik az EU költségvetéséből és 5 milliárd az EIB-től. A többi magánforrás, amelyet 315 milliárd euró értékű beruházáshoz használnak fel. Ezt az alapot a tagországok önként növelhetik, ami tovább növelheti a beruházási alap keretösszegét – írta a londoni lap.

Ez utóbbi elem bizonytalannak tűnik, különösen annak fényében, hogy a csomag célja az, hogy kirángassa a recesszió szélén táncoló euróövezeti gazdaságokat a pangásból. Juncker és biztosai igyekeznek megnyugtatni a tagállamokat, hogy nincs szó a hétéves költségvetési keret felülvizsgálatáról. Arról sem, hogy esetleg forrásokat vonnának el a periféria országaitól (igaz, arról sem, hogy többet kapnának). Azt sem hozza magával – ezt vélhetően a londoni vezetés kedvéért emeli ki Brüsszel –, hogy növelnék a 2014–2020-as keretet. Sőt, az elsősorban a britek kedvéért megkülönböztetett magasabb összegű kötelezettségvállalás és az ehhez képest kevesebb kifizetés mellett megpróbálhatják számszerűsíteni a kötelezettségvállalás visszavonását (decommitment). Ez azért lehet fontos, mivel jelenleg a túlvállalások miatt deficites az unió büdzséje, ami egyfelől ellenkezik az EU alapszerződésével, másfelől folyamatos túlfizetésre kötelezi az országokat.