Gyorsan lépne az EKB

Késlekedés nélkül vissza kell vinni az inflációt a célszám közelébe; növelni kell az inflációt és az inflációs várakozást, amilyen gyorsan csak lehet – így foglalta össze Mario Draghi egy percen belül kétszer is az Európai Központi Bank (EKB) legfontosabb tennivalóját pénteken, a frankfurti európai banki konferencián. Az EKB elnöke november eleje óta már többször is világossá tette, hogy készen állnak újabb eszközök bevetésére, most úgy fogalmazott: még jobban kiszélesítik az intervenciós csatornákat, megfelelően módosítva az EKB vásárlásainak méretét, ütemét és összetételét.

Ennél egyértelműbb már csak akkor lehetett volna Draghi, ha nyíltan bejelenti, hogy az EKB megkezdi az állampapír-vásárlásokat – idáig azonban még nem ment el. Nagyon egyértelmű volt viszont akkor, amikor arról beszélt, miért kell még jobban erősíteni a jegybanki szerepvállalást az eurózóna gazdaságának beindításában. A válságkezelő intézkedések pozitív eredménnyel jártak a pénzügyi szférában, ez azonban még nem ment át teljes mértékben a reálgazdaságba – mondta az EKB elnöke. A gazdasági helyzet nehéz maradt – bár az eurózóna már tavaly kikerült a recesszióból –, a munkanélküliség csak nagyon lassan csökken, az üzleti bizalom törékeny. Az eurózóna legfrissebb beszerzésimenedzser-indexe (PMI) szerint a következő hónapokban nem valószínű egy erősebb fellendülés, hiszen az új megrendelések visszaestek, 2013 júliusa óta először – emlékeztetett Draghi. (A múlt csütörtökön közölt adat szerint az eurózóna feldolgozóipari PMI-je novemberre 50,4 százalék lett, a legnagyobb gazdaság, a német indexe pedig 50,0 – az ötven pont a növekedés és a csökkenés vízválasztója.) Az infláció egyre nagyobb kihívást jelent az EKB elnöke szerint, ráadásul a volatilis élelmiszer-, illetve energiaárak nélkül számolt maginfláció is tartósan alacsony: az elmúlt egy évben folyamatosan 1 százalék alatt volt. A magas munkanélküliség miatt alig emelkednek a bérek, így erről az oldalról sem várható inflációs nyomás. Draghi különösen kockázatosnak tartja emellett azt, hogy ha túl hosszú ideig tart az alacsony infláció, akkor az beépül a várakozásokba.

A helyzet összefoglalása után Draghi sorra vette az eddig megtett és tervbe vett lépéseket is, nyitva hagyva, hogy az eszközfedezetű kötvények (ABS) már lehetővé tett vásárlása után mi lesz a következő – általános vélemény szerint ez az állampapír-vásárlás kell legyen. Ennek valószínűségét erősíti az is, hogy az EKB nem konvencionális magatartását általában kritizáló, a másutt már bevált állampapír-vásárlást ellenző német jegybankár, Jens Weidmann ezúttal feltűnően kerülte a témát. A Bundesbank feje kizárólag a bankfelügyeletről beszélt a frankfurti konferencián, és a Reuters tudósítása szerint Draghi szavaira sem volt hajlandó reagálni, azzal hárítva el az újságírókat, hogy nem kommentálhatják folyton egymást.

Elemzők mindezzel együtt többnyire úgy értelmezték Draghi szavait, hogy decemberben még nem kezdik meg az állampapír-vásárlást, részben mert előbb az ABS-ek következnek, részben az EKB nyilván meg akarja várni, milyen sikerrel jár a bankoknak szánt olcsó finanszírozási lehetőség (TLTRO) december 11-én esedékes második tendere. A piacok mindenesetre gyorsan reagáltak: a beszéd elhangzása után az euró 0,8 százalékkal gyengült a dollárral szemben, az ír, az olasz és az osztrák tízéves államkötvények hozama pedig rekordmélységbe süllyedt.

Oettinger a francia reformokat hiányolja

Párizs túl kevés és nem elég nagyratörő lépést tett a költségvetési hiány csökkentése érdekében – írta Günther Oettinger, az Európai Bizottság (EB) német tagja a Financial Times brit gazdasági napilapban. A digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos szerint Európa gazdaságának jövője a francia reformokon múlik. A bizottság a héten mond ítéletet az eurózóna tagállamainak költségvetési terveiről, és ekkor döntenie kell arról, kapjon-e Franciaország harmadszor is haladékot a hiány 3 százalék alá csökkentésére. A német biztos emlékeztetett rá: az EB novemberi előrejelzése szerint a GDP-arányos francia hiány idén 4,4 százalék lesz, 2016-ra pedig 4,7 százalékra nőhet. VG