Orbánék valósítják meg Gyurcsány Ferenc álmát

A salátatörvények legnagyobbikában összesen 112 törvényt módosítanak, több olyat is, amit épp most fogadtak el, vagy ami az adótörvény módosítások közé illeszkedett volna.

Így például felemelik a kedvezményes személyi adó, az ekho jövedelemhatárát 25 millióról 60 millióra. Vagy: az új helyi adónál, az elméletben bármire kivethető települési adónál meghatározzák, hogy az innen származó bevételt szociális kiadásokra lehet fordítani.

Korábban is hallani lehetett a tervről, így a módosítás nem meglepő, az már azonban igen, hogy a jogalkotó nem fogalmaz meg további korlátozásokat. Az ugyanis már biztos, hogy jelen formájában az új adót leginkább a termőföldre volna érdemes kivetni (és ez lehetséges is), ám kormányzati megfogalmazások szerint ez nem cél – csakhogy a hatályba sem lépett törvény legújabb módosításából is kimaradt az a korlátozás, hogy földadó azért nem lehet.

A kabinet átalakítja viszont a kormányzati személyzeti politikát. Egyrészt eltörlik a létszámgazdálkodást, vagyis nem kell a felettes szervtől engedélyt kérni, ha valaki több embert szeretne felvenni. Ennek az az oka, hogy a költségvetési keret úgyis meghatározza majd a foglalkoztatottak létszámát (így viszont jobban jár majd az az intézmény, amely néhány munkafeladatot ki tud szervezni mondjuk közmunkában, hiszen úgy olcsóbb lehet a munkaerő). Hogy mindez ne legyen ennyire egyszerű, elkezdődik a központosítás is – így (legalábbis részben megvalósul a 2006-ban indított államreform egyik fontos eleme.

Nyolc éve a cél a HR tevékenységek teljes központosítása (és egy új jutalmazási rendszer) bevezetése volt. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök új megbízottja Szetey Gábor komplex rendszerének egyik eleme lett volna a központosított bérszámfejtés is – most ezt valósítja meg a kormányzat. A javaslat indoklása szerint „az államháztartás rendszerében egységesen, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően” központosítják a számfejtést a kincstárnál. Januártól – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a kormány közvetlen irányítása alá tartozó szervezeteknek már itt intézik a bérügyeit, míg áprilistól már mindenki kötelezően ide tartozik majd.

A számos javaslat között szerepel még, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő cégek adósságkorlátjának a felállítása (kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet januártól). Ezen kívül megszűntetik a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt is, egyúttal szétválasztják a munkahigiénés és a foglalkozás-egészségügyi feladatokat. Az adminisztráció-csökkentését célul kitűző kormányzat a munkahigiénés hatósági feladatokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt hagyná, míg a foglalkozás-egészségügy országos központi feladata az emberi erőforrások miniszteréhez kerülne.

Az indoklás szerint így létrejön egy olyan szakmai bázis, amely képes ellátni a foglalkozás-egészségügyi kutatási, gyakorlati és betegellátási feladatokat is, biztosítva a foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos területeken az egységes szakmai irányítást és felügyelet.