A jegybank irányítja az MKB-t

A bankrendszer megerősítése érdekében felkérte a kormány a jegybankot, hogy segítse az MKB portfolió tisztítását – jelentette be tegnap Orbán Viktor miniszterelnök. A nemrég megvásárolt állami pénzintézet lesz az első, amelyet a jegybank a szanálási törvény szerint tesz rendbe. A jogszabály azt mondja ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkor léphet fel, ha a bank e nélkül fizetésképtelenné válna és a megmentése közérdek. (A törvény nagyjából azt írja le, miként kell a nagybankokat megmenteni, hogy ne sérüljön a pénzügyi intézményrendszer.) A jegybank közleménye szerint azonban nem a fizetésképtelenség, csak a veszteség volt az oka a beavatkozásnak, amit alátámaszt, hogy a banknak félévkor 19 százalékos tőkemegfelelési mutatója volt, vagyis nagyon biztonságosnak számított. (A bank a rendkívüli tételek, leginkább a devizahiteles elszámolásra képeztt céltartalék, valamint a tranzakciós adó és a bankadó nélkül 6,7 milliárdos nyereséget mutatott ki félévkor.)

A kedvező helyzetnek viszont ellentmond, hogy válságintézkedéseket is hozott a jegybank: az elnök, Matolcsy György közlése szerint az MNB védőhálót ad a banknak, teljes likviditását garantálja, vagyis minden betét, pénzpiaci hitel, kötvény jegybanki garanciát kap. Az MKB-nál 18 hónapos reorganizációs szakasz kezdődik – tette hozzá a jegybankelnök, aki szerint a nemrég megvásárolt állami banknak van jó része, de van rossz része is, hiszen a kereskedelmi hitelállomány és az ingatlanhitelek „magas nem fizető szerkezetet mutatnak”.

A problémát Lázár János kancelláriaminiszter a Figyelőnek adott interjúban úgy vázolta, hogy az MKB „rosszul vezetett, szétlopott bank volt”. Az már más kérdés, hogy ezért a bankért az állam sokat adott vagy keveset: a 17 milliárdért megvásárolt pénzintézetben a korábbi bajor tulajdonos 84 milliárdot hagyott ott, vagyis 67 milliárdot fizetett azért, hogy az állam elvigye a bankot – az értékelést a jegybank is validálta. Most az a kérdés, ez a tőke elegendő-e az átalakításhoz és átszervezéshez. Ha igen, akkor a bankot nem vehette volna a nevére az MNB – ha nem, akkor viszont a korábbi értékelés volt a rossz. Orbán Viktor mindenesetre az átvételt azzal magyarázta: nem jó, ha a kormány végzi a konszolidációt, mert az tapasztalata szerint rossz politikai vitákat eredményez.

Az MNB közleménye szerint a jegybank átveszi az MKB Bank irányítását és a leányvállalatokra is kiterjedően újjászervezi a hitelintézetet. Ezzel „professzionális szakértői csapatot bíz meg, akik az MNB teljes hatósági és szakmai ellenőrzése alatt dolgoznak”. Matolcsy szerint az átalakítás után az MKB vezető szerepet tölt majd be a bankrendszerben - aktív szerepet várnak tőle a hitelezés élénkítésében is. A tervek szerint a következő hónapokban átalakítják a pénzintézetet és csökkentik a költségeket, megtisztítják a portfoliót, ám nem tőkésítik fel a bankot. A tőkehelyzetet a közlemény szerint a jövedelmezőség javításával szeretnék rendbe tenni.

Ennek egyik eleme lehet, ha a bank fuzionál más pénzintézetekkel – adott a Budapest Bank, de akár azokról a pénzintézetekről is szó lehet, amelyeket az állam most készül felvásárolni. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e az MKB összevonása a Budapest Bankkal, Orbán Viktor kormányfő azt mondta, hogy a tranzakció zárása, az állami tulajdonszerzés megtörténte után döntenek majd erről, valamikor május-júniusban. (Ez a hivatalos korábbi bejelentéssel azonos.) Lázár János a Figyelőnek azt mondta, a kormány Ausztriávál jó szövetségesi viszonyra törekszik, ezért az Erstével „stratégiai partnerségről” egyeztet, a Raiffeisennel pedig „az állami hitelintézeti portfolió kibővítéséről”. Mint fogalmazott, szeretnének a bankkal szót érteni a jövőről – a Raiffeisen cáfolta a tárgyalások hírét, azt közölte: nincs döntés semmiről, egyelőre a kapcsolatfelvétel történt meg.

A cél a privatizáció

„maximum egy évig” irányítja majd az MNB az MKB-t a jegybank közleménye szerint. A sajtótájékoztatón azonban Orbán és Matolcsy is 18 hónapos időszakról beszélt, míg Lázár János az interjújában három éves időszakról (és egy összevont bank eladásának lehetőségéről). Abban egyetértés van a szereplők között, hogy az állami tulajdonlás átmeneti, a cél a privatizáció, persze magyar tőkéseknek. Orbán azt mondta, csak a fejlesztési, exportfinanszírozási bankok esetén (MFB, Exim) és esetleg a takarékszövetkezeteknél érdemes közösségi tulajdont megjeleníteni (utóbbiaknál csak korlátozottan), a kereskedelmi bankoknál ez túl nagy kockázatot jelent. „A kormány nem arra való, hogy bankokat működtessen. Az állam ma azért vállal szerepet tulajdonosként a pénzügyi rendszerben, hogy az átszervezését segítse” – mondta a kormányfő. Matolcsy György annyit tett hozzá: tőzsdei privatizációt is elképzelhetőnek tart.