Az állam húzta a GDP-t

A vártnál valamivel kevésbé esett vissza a gazdaság növekedése a harmadik negyedévben – erősítette meg a néhány hete kiadott előzetes számokat a KSH. A részletes adatok szerint is kiigazítatlanul 3,2 százalékkal, míg a munkanap-korrekcióval és a szezonális hatásokkal is számolva 3,1 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest a magyar GDP, miközben az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal emelkedett a hazai össztermék értéke július-szeptemberben. A számok lassulást takarnak, az első és a második negyedévben is robosztusabb volt a gazdaság teljesítménye (3,5 és 3,6 százalék az előző évihez képest), bár az elemzők ennél nagyobb csökkenésre számítottak. Volt, aki elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy még a 3 százalék alá is becsúszik az ütem.

A várakozás logikus volt, hiszen az autóipar pár hétre tulajdonképpen leállt augusztusban, és ez meg is látszik a feldolgozóipar és az ipar teljesítményén, amely a harmadik negyedévben kisebb is lett, mint a másodikban volt, éves szinten pedig alig 5,6 százalékkal lett nagyobb július-szeptemberben, mint egy éve. Az építőiparban is az első negyedév óriási növekedése után fokozatosan csökkent a teljesítmény, de még mindig jóval magasabb volt az előző évinél.

A három százalék feletti növekedési ütem megőrzésében valószínűleg a gyenge forint és az időjárás jelentette a legnagyobb segítséget. Egyrészt a KSH szerint többen mentek el itthon nyaralni, miközben sokan jöttek át ide vásárolni: a külföldiek magyarországi fogyasztása jelentősen nőtt, a magyarok külföldi fogyasztása csökkent a részletes adatok szerint. Ez magyarázhatja azt is, hogy a turizmus növekedése jelentős volt az időszakban. Közben pedig a mezőgazdaság szárnyalt: az előző év hasonló időszakinál 10,8 százalékkal magasabb kibocsátás kiváló évet sejtet (az időjárás csak az ősz második felében fordult rosszabbra). A mezőgazdaság és a szolgáltatások növekedése együtt önmagában 1,3 százalékot magyaráz a KSH szerint a 3,2 százalékos növekedésből – vagyis úgy tűnik, volt ami átvegye az állam generálta növekedés helyét.

A növekedésünk ugyanakkor nem export, hanem belső fogyasztás vezérelt lett. A harmadik negyedévben a belső felhasználás 4,9 százalékkal járult hozzá a növekedéshez, miközben az exportteljesítmény változása 1,7 százalékkal lehúzta azt (így jött ki a 3,2 százalék). Vagyis a növekedésünket a belső motorok hajtják, és nem az export vezérli és negyedévről negyedévre lassabban. A belső felhasználáson belül a beruházások húznak, ám inkább az állami projektek azok, amelyek a növekedést segítik. Mindezt a lakossági fogyasztás erőteljes, államilag támogatott emelkedése kíséri. A háztartások fogyasztási kiadásai 1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest a harmadik negyedévben, ám az állam 2 százalékkal emelte az általa adott juttatások értékét.

Kockázatos jövő

Továbbra is Európa éllovasa vagyunk – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium a részletes GDP adatokat, hangsúlyozva, hogy a növekedés lassulását okozó tényezők hatása (az orosz embargót és a nyári autóipari leállást emelték ki) átmeneti volt. Ennél azért árnyaltabb képet rajzolnak az elemzők. Eppich Győző, az OTP Bank elemzési központjának helyettes vezetője szerint azonban a GDP szerkezetéről szóló új információk a növekedési kilátásokra vonatkozóan inkább kedvezőtlenek, mivel a növekedésen belül a korábban ismerthez képest nagyobb szerepe volt az állami fogyasztásnak, illetve az átmeneti hatások által fűtött beruházásoknak. (A termelési oldalon ugyanezt jelenti a mezőgazdaság korábban vártnál jobb teljesítménye.) Szerinte az idei évre várt 3,3 százalékos növekedés sínen van, a kockázatok inkább a 2015-ös és 2016-os számokat érinthetik.