Az uniós átlag alá eshet a növekedés

Az uniós pénzekből táplálkozó állami beruházások felfutására alapozott rövid növekedési szakasznak vége szakad: jövőre sem az állami, sem az üzleti szférában nem várható bővülés. A GKI Gazdaságkutató idén 3,2, jövőre kétszázalékos GDP-növekedést vár, és mint hétfőn kiadott prognózisában figyelmeztet: a 2016-ra becsülhető 1,7 százalékos ütem már a kétszázalékosnak ígérkező uniós átlag alatt ragad.

Idén az állóeszköz-felhalmozás az uniós pénzek állami felhasználása miatt 13 százalékkal emelkedett, de 2015-ben stagnálás várható, aztán pedig visszaesés. Az Európai Unióból származó források beáramlása jövőre csökken, a befektetési környezet továbbra is bizonytalan, kiszámíthatatlan. A GKI elemzése szerint az állami beavatkozások, a piacátrendezések, az államosítások, az egyedi jellegű sávos társasági adóztatás és a bankrendszer kivéreztetése miatt igen szerény az általános beruházási és hitelezési hajlandóság. Az ország megítélése romlik, a külföldi tőke kiáramlóban van, a jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke is kivár. Vértes András, a GKI elnöke azt mondta: a banki veszteségek miatt végrehajtott tőkeemeléseket leszámítva tavaly egymilliárd euró működőtőke távozott, idén pedig már az első félévben 1,3 milliárd.

A jövő évi költségvetés – a GKI szakértőinek értékelésében – mindinkább szakmailag alátámasztatlan ötletbörzéhez hasonlít. A fő cél az, hogy ne induljon újra a túlzottdeficit-eljárás, nehogy Brüsszel befagyassza a pénzügyi forrásokat. Nem mellékes cél persze, hogy a kormány a hatalmi szempontjainak megfelelően átrendezze a tulajdonviszonyokat. Az utóbbi hónapok költségvetési folyamatait is figyelembe véve a GKI úgy számítja, hogy 2014-ben 2,9 százalékos lehet a GDP-arányos deficit, jövőre 2,4 százalékos. A kiadási oldalon azonban nyoma sincs a nagy rendszerek átalakításának, a lefaragások így megszorításként és nem reformként hatnak, súlyos károkat okozva az oktatásban és az egészségügyben

Nem elég a GDP három százaléka alatt tartani a hiányt, mert az új adósságszabályok előírják, hogy 2016-ig el kell érni az 1,7 százalékos strukturális deficitet - mutat rá a gazdaságkutató intézet. Az EU, amely 2015-re 2,8 százalékos strukturális deficitet vetít előre, idén háromszor jelezte, hogy nincs rendben a magyar adósságpálya, vagyis tavasszal napirendre kerülhet a túlzottdeficit-eljárás újraindítása vagy év közben módosítani kell a költségvetést.

A GKI azzal érvel, hogy az államadósság csökkentéséhez idén és jövőre is a kincstári tartalék leépítésére és erősebb forintra lenne szükség. Nagy kérdés, megvalósítható-e. A helyzet megítélését javítaná, ha a magán-nyugdíjpénztárakban megmaradt 200 milliárd forintot - a jogbiztonságot durván sértő tervezett államosítás után - az államadósság csökkentésére fordítanák. Az pedig jogállami megoldás lehetne, ha az MNB-nél keletkező hatalmas árfolyamnyereséget használnák fel ilyen célra – ingatlanvásárlások és oktatási programok helyett. A GKI úgy véli, hogy a jegybank tartani kívánja a mai kamatszintet egészen a jövő év végéig, s nem fogja zavarni, ha egy euró akár 320 forintba kerül majd.

A foglalkoztatás bűvös számai

A munkanélküliség idén 10,2 százalékról 7,8-ra csökken, de a GKI szerint ez félrevezető adat. Az itthon dolgozó és nem közmunkás munkavállalók számának növekedése jóval kisebb, mint ahogy azt a hivatalos statisztika az ötszázalékos foglalkoztatás-bővülésben kimutatja. Jövőre egy százalékkal javulhat a foglalkoztatás és 7,5 százalékra mérséklődhet a munkanélküliség. A reálkeresetek és reáljövedelmek stagnálnak 2015-ben a nulláról két százalékra gyorsuló infláció miatt. A fogyasztás – részben a devizahitelesek tehercsökkentése nyomán – 1-1,5 százalékkal bővülhet.