Folytatódik a leszakadás

A válság kirobbanása óta egyre szembetűnőbb a magyar gazdaság leszakadása a régiótól, és a Citigroup szerint a következő évek sem szólnak majd a felzárkózásról. Idén ugyan 3,3 százalékkal növekedhet a gazdaság, ennél nagyobb ütemre pedig utoljára két éve nem volt példa, ugyanakkor a következő években nem lehet újabb rekordra számítani. Az idei gyors növekedés arra elég, hogy Magyarország elérje a válság előtti szintet.

Jövőre 2,5 százalékra lassulhat a gazdasági növekedés üteme a Citigroup elemzése szerint, ami összhangban áll a kormány várakozásával, 2016-ban azonban még tovább mérséklődhet a lendület. Gárgyán Eszter, a Citi magyarországi vezető közgazdása a Világgazdaságnak azt mondta, hogy akkor már nem lehet majd hozzáférni ez előző uniós költségvetési ciklus forrásaihoz sem, lezárulhat a jegybank növekedési hitelprogramja és a nagy autógyárak beruházásainak pozitív hatása is eltűnik. Mindezek miatt 2016-ra 1,8 százalékos GDP-növekedéssel számol a Citi. – Hosszabb távon 2 százalékos növekedés érhető el Magyarországon, miután az euróövezet és Németország is 1,5 százalék körül bővülhet – mondta lapunknak Gárgyán Eszter.

A két százalékos várható hazai növekedés azonban lassabb, mint ami a régiós országokban várható. Nálunk a válságból való kilábalása sem volt olyan gyors, hiszen a legtöbb régiós gazdaság már sokkal hamarabb elérte a 2008 előtti szintet. A következő öt évben Lengyelországban 3 százalék felett, Romániában és Csehországban pedig 3 százalék körül növekedhet a GDP. – A hitelezési folyamatok továbbra is sokkal visszafogottabbak nálunk, mint a régióban, ahol már hitelbővülés jelei látszanak – emelte ki Gárgyán Eszter. Szerinte csak lassan fog megindulni a hitelezés növekedése nálunk. A vállalati szektorban már élénkülés lehet, ami nagyrészt a jegybanki hitelprogram eredménye, de a lakosság körében nincs hitelbővülés. A lassabb gazdasági növekedés mögött más tényezők is meghúzódnak. Gárgyán kiemelte, hogy a következő években a külföldi tőkebefektetések és a vállalati beruházások visszafogottak lehetnek, vagyis a tőkebeáramlás kisebb lesz, mint a régióban.

Az idei év egy kedvező meglepetés, ami mögött számos egyszeri hatás húzódik meg – emelte ki Gárgyán Eszter. Bizonytalan, hogy egyszeri növekedésösztönzéssel meddig lehet fokozni a lendületet, hiszen nem elég fenntartani a stimulust a következő időszakban, emelni kell a tétet ahhoz, hogy növekedési hatása legyen. Ha pedig visszavonják a növekedésösztönző intézkedéseket, akkor az negatív lesz a GDP-növekedésre nézve – fejtette ki a Citi közgazdásza. Az elmúlt évtized lemaradása után a következő időszak sem szól majd a konvergenciáról, a régiós országok valószínűleg tovább távolodnak tőlünk. Gárgyán Eszter szerint a magyar gazdaság erejét most a feldolgozóipar, azon belül is a válság előtt Magyarországra települt autógyárak adják – amelyek védettek a különadóktól –, erre azonban nem lehet építeni a hosszú távú növekedést.

Amerika lesz a motor

A feltörekvő gazdaságok mellett az Egyesült Államok lehet a gazdaság motorja a Citi globális elemzése szerint. Az USA jövőre 3 százalékkal növekedhet, később pedig 2,5 százalék körüli bővülés várható. Az Egyesült Királyság is viszonylag dinamikusan, 2,5-3 százalék között bővülhet a következő években. Az eurózónában 1,5-1,7, Japánban pedig 1 százalék körüli növekedés várható 2019-ig. A feltörekvő gazdaságok 5 százalékkal növekedhetnek, de Kínában ennél magasabb szinten, 7 százalékon alakulhat a bővülés üteme.