Ilyen még nem volt: kivonult a bértárgyalásokról két szakszervezet

Csak részben tartja elfogadhatónak a jövőre tervezett minimálbér- és garantált bérminimum-emelési háromoldalú kormányzati, munkaadói és munkavállalói megállapodási tervezetet az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), ezért tiltakozik annak elfogadása ellen. Hogy nemtetszésének nagyobb nyomatékot adjon a konföderáció, Székely Tamás elnök Varga Lászlóval, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökével együtt kivonult a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) üléséről, amikor ez a téma került napirendre.

Az autonómok ugyanis csak részbeni sikernek értékelik a minimálbér 105 ezer, a garantált bérminimum 122 ezer forintra tervezett emelését, mert a többi szakszervezeti követelésre nem adott a kormány érdemi garanciákat, miközben a szakszervezetek tiltakozása ellenére elfogadta a jövő évi költségvetést, s megszüntette a korkedvezményes nyugdíjat - mondta Székely. Az ASZSZ szerint a jövő évi bérajánlásnak tartalmaznia kellene a közalkalmazottak béremelését is, ám ez sincs benne. Az ASZSZ elnöke szerint annak a három kiválasztott szakszervezeti vezetőnek, akit a kormány méltónak tartott az egyeztetésre az MSZOSZ, a Liga és a Munkástanácsok elnöke csak akkor lenne szabad aláírnia ezt a megállapodást, ha az konkrét garanciákat tartalmazna az érdekvédők követeléseinek a teljesítésére. Ilyen például a december 31-ével megszűnő korkedvezményes nyugdíj folytatása, a munka törvénykönyve számos kifogásolt pontjának a módosítása és a sztrájktörvény lazítása. Erre azonban csak ködös, könnyen elfelejthető szóbeli, ígéretet tett a kormányzati oldal, s attól kezdve, hogy az aláírással szentesítik a felek ezt a megállapodást, semmi egyebet nem lehet számon kérni a törvényalkotókon érvel az elnök.  Jó példa erre a pedagógusok megállapodása, amelyben kezdetben a mindenkori minimálbér szerepelt, ma viszont már csak rögzített értékről lehet szó.

Az ASZSZ már az egyeztetés körülményeivel sem ért egyet, mivel a jelenlegi rendszerben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) diszkriminatív az NGTT pedig döntésekre alkalmatlan. A szakszervezet ezért egy országos érdekegyeztető fórum megalakítását követeli.

Az autonóm konföderáció egyébként a közszféra melletti szolidaritás miatt is tüntetett a kivonulásával, a jövő évi béremelés ugyanis őket ezúttal sem fogja érinteni. Székely felháborítónak tartja azt is, hogy a bérkorrekciót a kormány a közmunkásokra nem terjeszti ki, holott az ő bérük még az idei létminimumot, a 87 500 forintot sem éri el.

Az elnök úgy véli, ez a minimálbéremelési megállapodás hűen tükrözi a költségvetés elfogadásával kapcsolatos tapasztalatokat is: a kormány csak látszategyeztetést folytat azt is csak nagy ritkán a szociális partnerekkel, de érdemi tárgyalásra, s ésszerű engedményekre nem hajlandó. Bár a minimálbér- és a garantált bérminimum-emelésre feltétlenül szükség van akár 5 ezerrel is lehetett volna felfelé korrigálni a számokat -, ám a hiányos konstrukció kierőszakolásával elsősorban egy ünnepek előtti pozitív üzenet a kormányzati cél, miközben az emberek az utcán tüntetnek az országot érintő elhibázott döntések ellen - összegzi Székely.