Jelentősen nőttek a reálbérek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Közel 3 százalékkal nőttek a keresetek az idei év első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint. Ezzel 234 ezer forintra emelkedett a bruttó átlagkereset. Miután idén nem növekedtek az árak, a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. Még mindig a vállalatoknál éri meg dolgozni: a cégeknél 249 ezer forintot, a költségvetési szférában viszont csak 207 500 forintot lehetett keresni. A közfoglalkoztatottak egyre inkább lefelé húzzák a kereseteket. A KSH szerint nélkülük számolva több mint 12 ezer forinttal magasabb az átlagbér, ez viszont csak arra mutat rá, hogy folyamatosan növekszik a közmunkások létszáma, akiknek a keresete csupán bruttó 78 ezer forint havonta.
A pénzügyi, biztosítási szektorban hatszor ennyit lehet keresni: az ágazatban 482 ezer forint volt a bruttó. Továbbra is az információ-kommunikáció áll a második helyen 450 ezer forinttal, a harmadik pedig az energiaszektor, 406 ezer forinttal. A legkevesebbet havi 142 ezer forintot az egészségügyben lehet keresni, ezt követi a vendéglátás 152 ezerrel, majd a mezőgazdaság 174 ezerrel. A nettó kereset 153 500 forint volt a gazdaság egészében: a fizikai dolgozók 105 ezret, a szellemiek pedig 208 ezret vihettek haza. A KSH szerint közmunkások nélkül több mint 5 százalékkal nőttek a keresetek január és október között.
Jövőre is folytatódhat a reálkeresetek emelkedése, miután az infláció alacsony marad. A jegybank előrejelzése szerint alig 0,9 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak, vagyis ha a bérek nem nőnek gyorsabban az ideinél, akkor a reálkeresetek dinamikája lassabb lesz. Már a nonprofit szférában és a vállalatoknál is egyre több közfoglalkoztatott dolgozik, ami lassabb béremelkedési tendenciát feltételez.
Míg a béradatok csúnyábban néznek ki a közmunkásokkal együtt számolva, a foglalkoztatási számok úgy szebbek. Idén 5 százalékkal többen dolgoznak, mint tavaly, így a legalább öt főt foglalkoztató vállalatoknál, a nonprofit szektorban és a költségvetési szférában összesen 2 millió 816 ezren dolgoztak. Közmunkások nélkül csak 2,6 százalékos a növekedés, és 2 millió 632 ezres a dolgozói létszám. A kép tovább romlik, ha a költségvetési szférában alkalmazottak számának növekedését is levonjuk; a vállalatoknál 2 százalékos éves növekedés jön ki, ezzel az alkalmazottak száma 1 millió 847 ezer.
A költségvetési szférában közmunkások nélkül is közel 4 százalékkal, 694 ezerre nőtt a létszám, vagyis a munkaerőpiac valódi állapota továbbra is gyenge. Az idei év első tíz hónapjában átlagosan 160 ezer közmunkás volt, ami több mint 50 százalékos növekedés egy év alatt. A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése kiemelte: különböző felmérések arra utalnak, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők zöme rövid távon nem vonható be a versenyszféra termelésébe. A jegybank elemzéséből kiderül, hogy a mindenkori közfoglalkoztatottak közel 40 százaléka a megelőző negyedévben inaktív volt.
Van még munkaerő
A munkanélküliek száma ugyan már csak 320 ezer fő volt augusztus és október között, több mint 110 ezerrel kevesebb, mint egy éve, mégis komoly gondok vannak a munkaerőpiacon a termelésbe rövid távon bevonhatók tábora miatt. Ők azok, akik már nem is keresnek állást, valamint az átmenetileg külföldön dolgozók és a részmunkaidősök. Létszámuk a válság után ugrott meg, majd 2013 eleje óta csökken, amihez a közfoglalkoztatás is hozzájárult. Ma az MNB szerint közel 300 ezer főt számlál a termelésbe rövid távon bevonhatók tábora.
