KFI: a kormány alulbecsüli a hiányt

A magas 2014-es gazdasági növekedés – amit most 3,3 százalékra becslünk – átmeneti tényezőknek köszönhető – mondta el Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) vezetője a jövő évi költségvetési tervről készült elemzés bemutatóján. Ezek a tényezők még részben segítenek 2015-ben is, amikor 2,3 százalék lehet a növekedés. A devizahiteles csomag hatására nagyobb lesz a fogyasztás – a 105 milliárd forint egyszeri kifizetés és a 75 milliárd forint tartós részletcsökkenés a GDP növekedését gyorsítja –, az adócsomag azonban visszafogja a növekedést. A chipsadó kiterjesztése az alkoholtermékekre 10 milliárd forintot jelent, ami jóval nagyobb lehet a kormány várakozásánál, az élelmiszer-felügyeleti díj emelése 24 milliárdot, a környezetvédelmi termékdíj kiterjesztése pedig 10 milliárdot hozhat a büdzsének. A legtöbbet, közel 55 milliárd forintot a dohánytermékek jövedéki adójának emelése jelent. A KFI elemzése szerint a GDP 0,4 százalékának megfelelő adóemelés lesz a következő években.

Az eredeti tervhez képest számos ponton módosult a költségvetés: nem szigorodik például a cafeteria adóztatása, kiesik az internetadó, miközben több mint 80 milliárddal nő a kormányzati fogyasztás. Az elemző központ szerint ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor nem 2,4, hanem 2,8 százalék lesz a deficit jövőre. Ezzel párhuzamosan a GDP-arányos államadósság sem csökken. Kockázatot jelent, hogy a 169 milliárdos vagyoni bevétel sor a költségvetésben, mert nem ismert, hogy miből folyik be a pénz. Egy másik probléma abból eredhet, hogy jövőre akár 90 milliárd forintra büntethet az Európai Bizottság, ha arra a következtetésre jutnak, hogy éveken keresztül jogsértően írt ki útépítési tendereket a magyar állam. A pozitív kockázatok közt említhető az áfabevételek emelkedése a hatékonyabb ellenőrzések miatt – fehéredési hatás – és Paks 2 beruházás, amelyre 28 milliárd forintot szán a kormány 2015-ben, de nem kizárt, hogy a beruházás esetleges csúszása miatt a beruházó csak a keret egy részét használja fel az év végéig.

A KFI szerint a jövő évi költségvetés jelenlegi formájában nem megalapozott. A költségvetés rosszabb állapotban van, mint ahogy a Költségvetési Tanács megkapta a tervezetet – emelte ki Romhányi Balázs. Intézkedések hiányában nagy a kockázata annak, hogy a költségvetési hiány meg fogja haladni a GDP 3 százalékát – olvasható a KFI jelentésében. Az is kedvezőtlen, hogy a strukturális egyenleg romlik.

Hosszabb távon azonban már nem túl kedvezőek a kilátások: ugyan az alappályán 3 százalék alatt marad a deficit a következő években, de ehhez az önkormányzatoknak többlettel kell zárniuk az éveket. Romhányi Balázs megjegyezte, hogy az idei 2,9 százalékos költségvetési deficit elérését a 130 milliárdos frekvenciakoncesszió is segíti, ami nélkül 3,3 százalék lenne a hiány. A kedvező gazdaságélénkítő hatások 2016-ra kifutnak a KFI szerint: A GDP-növekedés 1 százalék alá kerülhet és a fogyasztás is visszaeshet, miután a devizahiteles csomag kedvező hatása kifut. A versenyszférában nem emelkednek majd a bérek, így a fogyasztás sem tud élénkülni.