Kopint: Fékezés – meglepetésekkel

A Kopint szakértői úgy látják: az utóbbi öt-hat negyedévben a növekedés mind a felhasználási, mind a termelési oldalon kiegyensúlyozott szerkezetet mutatott. Megindult a magánfogyasztás bővülése, bár jócskán elmaradva a nettó reálbér-tömeg emelkedésétől. Belehúztak és a növekedés motorját adták idén a beruházások, 15 százalék körüli bővüléssel, amiből nemcsak az állami, hanem a magánszektor is kivette a részét.

Igaz, mind az állami, mind a magánberuházásokat élénkítették az európai támogatások, amelyeknek az előző uniós költségvetési ciklusból fennmaradt összegei idén, illetve bizonyos mértékben még jövőre használhatók fel. Az export nyolcszázalékos megugrása is meghaladja az előző évek dinamikáját, de közben a belső felhasználás növekedése miatt az import ennél nagyobb ütemben, 9,2 százalékkal bővül. Ez pedig arra utal, hogy a nettó export már nem tudja húzni a magyar gazdaságot. A termelési oldalon 2014-ben az ipar hozzáadott értéke dinamikusan, az építőiparé pedig rekordütemben bővül 4,6-4,8, illetve 15-17 százalékkal. A szolgáltatások változó teljesítményt nyújtanak, de összességükben szintén két százalék körüli növekedés várható.

A jövő évi kilátásokat többféle tényező is befolyásolja. Egyrészt az európai uniós támogatások felhasználható összege csökkenni fog, ami a beruházási ütemet öt százalékra mérsékli. Másrészt az adatok – például az ipar vártnál nagyobb mértékű lassulása – azt mutatják, hogy az idei második negyedévi csúcspont után a növekedés üteme fokozatosan lanyhul.

Egyelőre nehéz megítélni, hogyan alakul a fogyasztás. Idén a jövedelmek növekedéséhez képest a háztartásokat viszonylag alacsony fogyasztási hajlandóság és nagyfokú óvatosság jellemezte. Kérdés, hogyan reagálnak majd a devizahiteles csomag végrehajtására, vajon bátrabban költenek, vagy inkább a megtakarítások további felhalmozására törekednek. Ezt a kockázatot a Kopint szerint a vasárnapi zárva tartás elrendelésének ésszerűtlensége tovább növeli, mivel az intézkedés mindenképpen korlátozza a fogyasztás bővülését, még ha annak mértéke ma még nem állapítható meg.

Az államháztartási hiány az önkormányzatok egyenlegének függvényében akár a GDP 2,5-2,6 százalékára ereszkedhet idén, jövőre 2,9 százalék körül alakulhat. Ami az államadósságot illeti, a Kopint szerint szükség lesz a kincstári egyszámla leapasztására és egyéb pénzpiaci műveletek végrehajtására, mert az ESA 2010 új nemzetgazdasági elszámolási rendszer szerint a múlt év végi GDP-arányos ráta 77,4 százalék volt, ezt kéne most alulmúlni, vagyis a jelenlegi szintet több mint három százalékponttal kellene még  csökkenteni.