Lavinát okozott egy bírósági döntés az MNB-nél

A most először kiadott jelentés két korábbi publikációt vált ki, a negyedévente kiadott összefoglalót a felügyelet fogyasztóvédelmi célú hatósági tevékenységéről, illetve a félévenként megjelentetett fogyasztóvédelmi kockázati jelentést.

Az új kiadvány szerint az idei első félévben a hivatalból indult vizsgálatok 91 százalékában tapasztalt a hatóság jogszabálysértést, míg az egyedi kérelemre indított akciók 41 százalékában állapítottak meg szabálytalanságot. Az esetek túlnyomó többségében bírságolt is az MNB. Jelentős tételt tett ki ebből a bankok és takarékszövetkezetek egyoldalú díjemelései kapcsán kirótt büntetés, ami az összesen kiszabott 1,372 milliárd forintos bírság 86,5 százalékát vitte el. A pénzügyi intézmények 2013-ban a tranzakciós illeték bevezetése után emelték fel a díjaikat, a jegybank vizsgálata szerint sok esetben jogtalanul. Az idei első félévben az MNB ennek kapcsán 35 pénzügyi intézményt marasztalt el, amelyeket összesen 1,186 milliárd forintra bírságolt.

A második félévben is folytatódtak a vizsgálatok, 2014 augusztus végéig további 121 pénzügyi céget vizsgált a hatóság, közülük 107 esetben talált jogszabálysértést. A témakörben végül összesen 136 céget bírságoltak meg 1,86 milliárd forintra, és 139 intézménynél rendelte el az MNB, hogy fizette vissza az ügyfeleinek a jogtalanul felszámított díjakat.

Az első hat hónapban összesen csaknem 4500 fogyasztóvédelmi megkeresés érkezett be a jegybankhoz, ez csaknem 20 százalékos növekedés 2013-hoz képest. A panaszok megugrása azzal magyarázható, hogy a Fővárosi Törvényszék egy deviza gépjármű-kölcsön szerződést semmisnek nyilvánított, mivel a szerződést aláíró kereskedő úgynevezett B típusú ügynökként tevékenykedett, a bíróság szerint viszont csak A típusú ügynökként írhatta volna alá a szerződést. A jegybankhoz emiatt rekord mennyiségű megkeresés érkezett, a fogyasztók azt szerették volna tudni, az autóhitelüket közvetítő ügynök A vagy B típusú volt-e. A többi pénzügyi szektorból viszonylag kevés megkeresést kapott az MNB, a biztosítóknál javulás volt, a tőkepiaci és pénztári panaszok száma marginális maradt.

A jegybank negatív toplistát is készített azokról a pénzügyi intézményekről, amelyekre relatíve a legtöbb panasz érkezett, a kérelmek számát a piaci részesedéshez arányosította. A pénzpiaci cégek közül a KDB áll a lista élén, amelyre méretéhez képest nagyon sok, 10 panasz érkezett fél év alatt. A második helyen a Banif Plus, a harmadik a Merkantil lett. A biztosítói negatív toplistát az MKB vezeti a Köbe és az Union előtt.

Jövőre a jegybanknál arra számítanak, megugorhat a panaszok száma a bankok elszámoltatása és a forintosítás után. Úgy kalkulálnak, legalább olyan arányú megkeresés jöhet emiatt, mint a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése kapcsán. Akkor a pénztártagok 1 százaléka fordult a hatósághoz, ha jövőre az érintett adósoknál is hasonló lesz az arány, körülbelül 15 ezer megkereséssel kell majd foglalkoznia az MNB-nek.