Megszűnhet az országvédelmi alap

A számok ugyan már nem változnak a költségvetésben, de lesznek még érdekes módosítások – azon kívül, hogy a nyugdíjpénztárak kaptak egy kis haladékot, és ha márciusig elintézik, hogy tagjaik 70 százaléka fizessen tagdíjat, nem szűntetik meg őket.

A Költségvetési Tanács (KT) megadta például ugyan a hozzájárulását a költségvetés elfogadásához, de az országvédelmi alap törlését is javasolta. A KT fenntartja, hogy egyes bevételi előirányzatok megalapozottsága hiányos, ezért szükségesnek tartja, hogy a központi költségvetésből új fejlesztések csak olyan ütemben induljanak, amilyen mértékben a vagyonhasznosítási bevételek befolynak.

A tanács úgy véli: nincs szükség arra, hogy a 2015. évi költségvetés külön országvédelmi alapot tartalmazzon. Korábban a kormány a KT kifogásaira válaszul emelte meg a rosszabb gazdasági teljesítmény esetére félretett keret összegét 40-ről 60 milliárdra, majd ezt a jövő évi adószabályok elfogadása után (a kieső bevételek kompenzálására) kénytelen volt megfelezni. Most a KT arra az állsápontra helyezkedett, hogy az alapra – annak ellenére, hogy vannak bevételi kockázatok, és a hiánycél is feszes – nincs szükség. Helyette a 30 milliárdot a normál tartalék emelésére fordítanák azzal, hogy a pénzt szeptembert 30-ig ne lehessen felhasználni.

A kormányzat lapzártánkig nem reagált a javaslatra, azonban néhány egyéb változtatást eszközölt a költségvetés megalapozását szolgáló törvényen. Így például – miután 2015 szeptemberétől kötelezővé válik a három éves és idősebb gyermekek óvodába járatása – az iskoláztatási támogatáshoz hasonlóan megvonnák a családi pótlékot azoktól, akiknek a gyermeke legalább húsz napot igazolatlanul hiányzik az óvodából.

Egy további módosítás felső korlátot szabna az önkormányzatok által havi rendszerességgel nyújtható támogatásoknak, az öregségi nyugdíj legkisebb összegében. Az állami vagyonról szóló törvény módosításával ezen kívül térítésmentesen adnának át tucatnyi ingatlant egyházaknak és egy önkormányzatnak. A kedvezményezettek a Szeged-Csanádi Egyházmegye, a Pécsi Egyházmegye, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Veszprémi Főegyházmegye, a Hajdúdorogi Egyházmegye, a Balatonalmádi Református Egyházközség, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, valamint Kőbánya önkormányzata.

A villamos energiáról szóló jogszabály módosításával ezen kívül növelnék az úgynevezett szénfillér összegét.Az ellenzéki politikusok szerint ezzel minden fogyasztó számára 1 százalékkal növekszik az áram ára, és csökken az iparágban dolgozók kedvezménye. Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint azonban a változtatások csökkentést is tartalmaznak, a rendszerhasználati díj például csökkenni fog, így a lakosság által fizetendő költség a változtatások miatt nem növekszik.