BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tavaszra tolódik a lehalászás?

Csak részben tudták lehalászni a halastavakat az ország egyes részeiben, elsősorban a Dunántúlon a csapadékos ősz miatt telítettek az elvezető csatornák. A 60-70 százalékos lehalászási ráta veszteséget jelent a halgazdaságoknak, igaz, a bennmaradt hal egy részét legkésőbb tavasszal még kifoghatják. Ettől eltekintve a karácsonyi kínálattal nem lesz gond

„Ez az év a haltermelés szempontjából nem lesz ugyan kiemelkedő, de azért komoly panaszra nincs ok idén” – nyilatkozta lapunknak Lévai Ferenc. Az Aranyponty Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója és a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsának társelnöke hozzátette: „2014 előnyöket is hozott, hiszen meglehetősen hosszú a tenyészidő idén. Ritkán van olyan őszünk, amikor novemberben még etetjük a halakat.

Erre azért van szükség, mert mindeddig nem volt még komoly lehűlés. Emiatt nagyobb halakat lehet karácsony előtt lehalászni” – tette hozzá Lévai.
A másik előny a szakember szerint az, hogy a takarmányárak az elmúlt évek hektikus mozgásai után viszonylag alacsony szinten stabilizálódtak. „Jelenleg 20-30 százalékkal alacsonyabb takarmányárakkal dolgozunk, mint az elmúlt években” – mondta Lévai Ferenc, aki szerint a turizmus talpraállása is egyre többet jelent a haltermelőknek. Ilyenkor nem csupán az éttermekben, strandi sütödékben fogy több hal, jót tett az ágazatnak az is, hogy az idegenforgalmi szezonok a válság lassú elmúlásával a szabadidőhöz is visszaterelik az embereket.

A recesszió és a kevesebb elkölthető jövedelem korábban a hobbiknak nem tett jót, emiatt a horgásztavak támasztotta kereslet érezhetően csökkent az utóbbi években – márpedig ez a piac fontos pillére volt a halgazdasáok bevételeinek. A hazai haltermelés hozzávetőleg harmada a horgászvizekben köt ki.

Az idei fogyasztásra szánt mennyiség bőven meglesz karácsonykor, de főleg a Dunántúlon így is akadnak problémák. A túlzott őszi esőzés nem csak a növények betakarítását hátráltatta, hanem a lehalászást is késleltette. A vizet befogadó tavak ugyanis telítettek, ezért az odavezető csatornák nem tudnak megfelelő mennyiségű vizet elvezetni egyes helyeken. Emiatt a tervezett lehalászásoknak csak a 60-70 százalékát tudták egy-egy halgazdaságban megvalósítani. A maradék hal nem veszik el, ha az elkövetkező hetekben nem sikerül kifogni, akkor legkésőbb tavasszal lehalászható. Igaz, a halak téli elvermelése miatt akkor a súlya már közel 10 százalékkal kevesebb lesz, amely veszteséget is jelent a halgazdaságoknak.

Az idei bő haltermés így is kárpótolja a termelőket, az elmúlt években ráadásul az ágazat technikai értelemben is lépni tudott. Néhány év alatt jó hatásfokú fejlesztések történtek a halgazdaságokban, a Halászati Operatív Program vonatkozó kerete szinte teljesen kimerült. A fejlesztések eredményeképp előrelépett a keresett, exportképes halfajok tenyésztése is, így eredményesebben tartható Magyarországon a barramundi, az afrikai harcsa, és a tok.

Több halat eszünk, de nem eleget

Magyarországon az elmúlt években lassan és fokozatosan, de nőtt az egy főre jutó halfogyasztás, amely mára meghaladta az évi négy kilogrammot. Ez európai összehasonlításban még mindig nagyon kevésnek számít, az EU átlag bőven húsz kiló felett van. Jelentősen meghaladja a magyar fogyasztást a tengerrel szintén nem rendelkező országok, például Ausztria kereslete is, ezért a szakemberek szerint van még hova fejlődni. A kereslet ráadásul erősen szezonális. A nyári némileg élénkebb forgalom mellett a magyarok többsége továbbra is csak egyszer eszik halat egy évben: karácsonykor.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.