Történelmi mélyponton az árindex

Soha nem látott mértékben, 0,7 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak novemberben az előző év azonos időszakához képest az októberi 0,4 százalékos esés után – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Senki sem számított arra, hogy ilyen mélyre süllyed az árindex, vagyis nem csak az elemzőket lepte meg az adat, hanem a Magyar Nemzeti Bankot is. A központi bank korábban 0,4 százalékos áremelkedést várt novemberre, ám az érték még abba a sávba sem esik bele, amit szeptemberben prognosztizáltak. Ez nem meglepő, hiszen az olajárak összeomlását senki nem láthatta előre, ám a jelentős árcsökkenés mégsem írható csak az energiaárak számlájára.

A történelmi mélypontra süllyedt infláció okait a havi index mutatja legjobban. Egy hónap alatt, szeptemberhez képest 0,4 százalékkal csökkentek az árak, ami elsősorban az üzemanyag 4,6 százalékos zuhanásával függ össze. Az is lefelé húzta az inflációt, hogy az élelmiszerekért 0,3 százalékkal kell kevesebbet fizetni, mint egy hónappal korábban. A ruhák drágultak a legnagyobb mértékben, 0,8 százalékkal, ami szezonális hatásokkal függ össze. A többi termékkör ára nem változott lényegesen.

Mindez azt mutatja, hogy az olaj világpiaci árának csökkenése azonnal megjelenik a fogyasztói árakban a benzinár csökkenésén keresztül, ennek azonban tovagyűrűző hatásai is lehetnek a többi termékre és szolgáltatásra. Egyre több elemző feltételez tartósan alacsony olajárakat, mindez pedig egyre alacsonyabb inflációhoz vezethet, éppen ezért felerősödtek azok a várakozások, amelyek szerint tartósan laza monetáris politikát fognak folytatni a világ legnagyobb központi bankjai. Magyarországon nem csak novemberben okozott meglepetést az infláció, hanem hónapok óta tart ez a folyamat. A rezsicsökkentés hatása mellé belépett több olyan tényező is, ami csökkenti az árat, így a Nemzetgazdasági Minisztérium is mérsékelte inflációs előrejelzését. Az idei év egészében az infláció mértéke a gazdasági tárca új előrejelzése szerint –0,2 százalék körül alakulhat, ami alacsonyabb, mint a hivatalos, nulla százalékos őszi makrogazdasági előrejelzés.

Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza szerint egészen a jövő év második negyedévéig negatív tartományban maradhat az infláció, ami egyben azt is jelenti, hogy a beérkező adatok miatt jelentősen csökkentette inflációs előrejelzését a szakértő. Szerinte az MNB is hasonlóan fog tenni a decemberi inflációs jelentésében, miután a központi bank még 2,5 százalékos pénzromlást vár a jövő évre. Gárgyán úgy véli, hogy ebben a hónapban még 2,1 százalékon fogja hagyni a kamatot az jegybank kamatdöntő testülete, ugyanakkor enyhítésre hajló kommunikáció kerülhet előtérbe, és a jövő év első negyedévében egyre valószínűbb a kamatciklus újraindítása. A piac elkezdte árazni az újabb vágást: a forint egyhavi mélypontra, 308-as szintre esett az euróval szemben a reggeli 307-ről.

A monetáris enyhítést valószínűségét növeli az is, hogy a maginfláció is egyre alacsonyabb. A szezonálisan kiigazított infláció, ami kiszűri például a rezsicsökkentés hatását 1,2 százalékkal növekedett novemberben az októberi 1,5 százalék után. A maginfláció is egyre alacsonyabb, fél évvel ezelőtt még a duplája volt a mostaninak. Vagyis nem csak az inflációs főindex, de a piaci alapfolyamatokat jobban megragadó maginfláció is nagyon távol került az MNB 3 százalékos inflációs céljától, utóbbi pedig azt mutatja, hogy a rezsicsökkentés mellett más tényezők is lefelé tolják az inflációt.

Egyre több elemző azt várja, hogy az MNB a júliusban befejezett, két évig tartó kamatcsökkentési ciklusát újraindítja, és további 30-40 bázisponttal mérsékeli az alapkamatot, így 1,7–1,8 százalékon is állhat a kamatszint. Zsidai Viktor, a Concorde Alapkezelő portfoliómenedzserének elemzése szerint a jövő év egyik nagy meglepetése az lenhetne – ami szerinte nem is annyira elképzelhetetlen –, hogy a jegybank 1,5 százalékra csökkenti a növekedési hitelprogram kamatát a mostani 2,5-ről.

A központi bank mozgásterét az is növeli, hogy a lakosság devizakitettsége csaknem teljesen megszűnik, így a forint leértékelődéséből fakadó kockázatok jelentősen csökkennek. Matolcsy György jegybankelnök szerzőtársaival a Hitelintézeti Szemlében azt írta, hogy 2012 és 2014 között részben azért csökkentették csak lassan a kamatot, mert egy jelentős és gyors kamatvágás okozta árfolyamesés súlyos zavarokat okozott volna a pénzügyi rendszerben. Jövőre viszont már nem okoz akkora veszélyt a forint esése, vagyis ha alacsony lesz az infláció – vagy negatív –, akkor a monetáris tanács tagjai elgondolkozhatnak újabb monetáris élénkítésen. Ezt a forgatókönyvet erősíti, hogy a gazdasági növekedés jövőre várhatóan lassabb lesz.

Alacsony a német infláció

Novemberben nem változtak a fogyasztói árak Németországban az előző év azonos időszakához képest, egy év alatt pedig 0,6 százalékos drágulást mért a német szövetségi statisztikai hivatal. Az élelmiszerárak 0,5 százalékkal csökkentek, az alkohol és a dohány ára 0,2 százalékkal nőtt. Az üzemanyagok Németországban is jelentősen, 2,8 százalékkal csökkentek. Az euróövezetben folyamatosan mérséklődő árak egyre nagyobb nyomást helyeznek az Európai Központi Bankra, hogy lépjen be az állampapírpiacra is.