Trükk nélkül is csökken az adósság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsalás nélkül is csökken az adósság az idén, nem lesz szükség a tavaly alkalmazott kreatív évvégi trükkökre, hogy csökkenő államadósságszámokat lehessen beírni a kimutatásokba. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint december elején 24 ezer milliárd forintra rúgott a központi kormányzat bruttó adóssága. Ez ezer milliárd forinttal kisebb a nyári rekordnál – a bruttó adósság október vége óta zuhan, és a mostani szint azt jelenti: minden további nélkül a GDP 77 százaléka alá kerülhet az adósságmutató.
Tavaly év végén az államháztartás konszolidált bruttó adóssága a nemzeti össztermék 77,3 százalékát tette ki, és mind a hazai törvények, mind pedig az uniós szabályok szerint az idén e szint alatt kell zárni. Probléma az előírásokkal, hogy a bruttó adósságrátát veszi alapul, amivel visszaeső gazdaság esetén is adósság és ezzel hiánycsökkentést ír elő, vagyis arra készteti a kormányt, hogy recesszió idején még jobban visszafogja a teljesítményt.
Mindeközben a rátát sok olyan tényező is befolyásolja, amelynek nincs feltétlenül sok köze az állam valós gazdálkodásához. Ha a kormányzat nagy készpénztartalékot halmoz fel – például azért, hogy egy később lejáró tartozást egy adott pillanatban jó feltételekkel megszerezhető kölcsönből fizessen ki –, akkor nő a bruttó adósság, miközben a nettó tartozás nem változik. Ezt láttuk az év elején, amikor gyorsan rekordmagassába emelkedett az adósságszint, miután a kormány az egész éves devizafinanszírozást biztosította tulajdonképpen egyetlen kötvény kibocsátásával.
A bruttó adósság csökkentésével is lehet játszani: ha a kormányzat mérsékli a készpénzállományát, akkor az adósságmutató csökken, miközben az állam gazdálkodása valójában romlik, hiszen a likviditás gyengül. Közben a nettó tartozásállomány ugyanúgy szinten marad. A kormány ezzel a lehetőséggel élt tavaly, amikor majdhogynem egyetlen napra visszavásárolt államkötvényeket a Moltól, hogy aztán ugyanannyit el is adjon neki. Így december 31-én, vagyis az elszámolás napján rendkívül lecsökkent az állam adóssága, amivel elérték, hogy mérséklődjön a mutató és megfeleljenek csökkentési szabálynak is, miközben sokat nem is kockáztattak, hiszen a likviditás csak rövid időre romlott.
Tavaly mindezeken kívül még az árfolyam mozgása is segített. Miután a devizaadósságot is forintban számolják el, a kimutatás készítésekor sokat számít néhány százaléknyi eltérés is a hazai valuta árfolyamában. Érdekesség, hogy tavaly december–januárban épp Szilveszterkor volt a legerősebb a forint: a december 16-i 300 forint feletti euróárfolyam az év utolsó napjára 296,91 forintra csökkent, majd egy hét múlva ismét visszagyengült oda, ahol volt.
Az idén azonban ilyen segítségre nem lesz valószínűleg szükség – annak ellenére sem, hogy a kormány nehéz helyzetet teremtett. A 24 ezer milliárdos kormányzati adósság ugyanis jó helyzetet jelez – annak ellenére is, hogy a tavalyinál kétezer milliárd forinttal magasabban áll a mutató.
A kétezer milliárdos növekményből 320 milliárdot magyaráz az önkormányzatok adósságának átvétele (ami államháztartási szinten semleges, csak a központi adósságnál látszik), míg további 1700 milliárd jön ki a nominális GDP növekedéséből: egyszerűen azért lehet magasabb az adósság forintban mért értéke, mert a nemzeti össztermék is emelkedett. Valójában a központi adósság december elején ugyanott állt, ahol tavaly év végén a trükökkel csökkentett mutatónál volt – miközben ezt a 308 forint/eurós árfolyammal számolták, és az állami készpénzállománya is normál szinten volt.
Az adósság mérésklődését több tényező is magyarázza. Makrogazdasági oldalról az alacsonyabb évközi hiány, finanszírozási szempontból pedig részben a vártnál talán jobban is alakuló uniós pénzlehívások (ha az EU fizet, az javítja a költségvetés likviditását). Ezen kívül pedig az ÁKK egyre inkább fogja vissza a három hónapos lejáratú diszkont kinscstárjegyek értékesítését (és tér át a hosszabb papírok eladására) – ami egy ilyen kedvező kamatkörnyezetben érthető és racionális lépés, miközben csökkenti az adósságot is.
Ma tulajdonképpen már csak a kormányon múlik, hogy mekkora lesz a hiány és az adósság. Miután a büdzsé novemberben is jókora szufficitet halmozott fel, és így a 11. hónap végén alig van valamivel 700 milliárd felett a hiány, bőven van tér a költekezésre. A terv ezermilliárd feletti deficit (amiből néhány százat azért magyaráznak az állami bevásárlások is), de ezt akár érdemes is lehet tartani. Az adósságcsökkentés jövőre is kötelezettség, vagyis a kabinet valójában érdekelt lehet abban, hogy ne túl gyorsan mérsékelje a tartozásállományt.
Segít az MNB
Nem csak egy kedvezőbb árfolyammal, de akár az állampapírok egynapos visszaadásával is segíthetné a Magyar Nemzeti Bank –alapítványain át – a bátrabb adósságcsökkentési célok megvalósítását. Szeptember–októberben az alapítványok (amelyek összesen 200 milliárd forintot kaptak a jegybanki nyereségből) közel 80 milliárd forint értékben vásároltak államkötvényeket. Mindez jelentős mozgásteret ad a kormánynak: amennyiben ugyanis az alapítványokkal sikerülne megállapodni a megfelelő kötvény vásárlásról, vagy eladásról, akkor pontosan akkorára lehetne belőni az államadósságot, amekkorára a kabinet akarja.
