Vékony pallón egyensúlyoz az MNB

„Az Európai Bizottság munkatársai nyomatékosan kérték a Magyar Nemzeti Banktól, hogy a nemrégiben kezdeményezett eszközkezelő társaságát teljes mértékben az uniós alapszerződésekkel összhangban alakítsa ki” – áll abban az elemzésben, amelyet Brüsszel a napokban adott ki Magyarországról. Lapunk ennek kapcsán megkereste a Magyar Nemzeti Bankot, ahol közölték: a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt. programjának kialakítása folyamatban van, az MNB és a MARK pedig a programot mindenféleképpen az uniós alapszerződésekkel összhangban fogja kialakítani.

A novemberben megalakult MARK Zrt.-t az MNB azért hozta létre, hogy hogy felgyorsítsa a magyar bankrendszer rossz minőségű kereskedelmi ingatlanhiteleinek leépítését. Az MNB szerint a magyar bankrendszer számára a nem teljesítő kereskedelmi ingatlanhitelek számítanak az egyik legfőbb olyan eszköznek, amelyek gyengítik a szolgáltatók egészséges hitelezését és emiatt a monetáris politika hatékonyságát. A jegybank szerint viszont tulajdonostól függetlenül, nemzetközi példák sora mutatja, hogy a problémás követeléseket, hiteleket kezelő professzionális intézmények, eszközkezelő társaságok sikeresek tudnak lenni, gyakran profitot is realizálva a folyamat végén.

Önmagában az eszközkezelő felállítása persze nem jelenthet problémát, hiszen erre számos nemzetközi példa akad. Viszont egy, a központi bankon belül létrehozott társasággal – amely közpénzből vásárol értékvesztett banki eszközöket – már lehet problémája Brüsszelnek, leginkább abban az esetben, ha a piacinál kedvezőbb feltételekkel veszi át a hiteleket: ekkor ugyanis könnyen úgy tűnhet, hogy a hitelintézetek közvetve állami támogatásban részesülnek. Éppen ezért lehet érdekes, hogy a MARK Zrt. végül majd milyen portfóliókat, és milyen feltételekkel vesz át a pénzintézetektől.

Persze, ha valamire, a projekthitel-portfóliójuk tisztítására mindenképp szükségük van a magyar bankoknak: a jegybank adatai szerint csak az ingatlanfejlesztési, illetve -finanszírozási hitelállományból több mint 400 milliárd forintnyi van valamekkora csúszásban. Meglehetősen ijesztő emellett, hogy az ingatlanvásárlási projekteknél a késedelmes tételek aránya több mint 45, az ingatlanfejlesztésieknél pedig 26 százalék.