Készíthetik a pénzpumpát

A rekordalacsony hazai inflációs ráta és az Európai Központi Bank mennyiségi lazítási programjának bejelentése sem sarkallta kamatcsökkentésre a Magyar Nemzeti Bankot. A Matolcsy György vezette Monetáris Tanács 2,1 százalékon tartotta az irányadó kamatszintet, amely összhangban volt az elemzői várakozásokkal. Nem is tehetett mást, hiszen korábban nem utalt közelgő kamatcsökkentésre a jegybank, a növekedési hitelprogram kibővítése azonban napirenden lehet.

Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a gazdaság nem az MNB alapforgatókönyve mentén halad – amely a ráta fenntartása mellett szól a következő hónapokban –, hanem az az alternatív forgatókönyv valósul meg, amely tartósan alacsony olajárral számol és a monetáris lazítás mellett szól. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere kiemelte, hogy a decemberben publikált inflációs jelentésben a jegybank még hetven dollár feletti hordónkénti olajárral számolta az inflációs prognózisát. Ezzel szemben az olaj ára jelenleg stabilan 50 dollár alatt mozog.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak elmondta, a tanács közleményében van egy mondat, amely arra utal, hogy csökkenhet a kamat a jövőben. A tanács azt írja, hogy a lazább monetáris politika felé mutatnak az elmúlt hónapok eseményei, de az alacsony inflációs környezet ellenére nem aggódnak. Szerintük a jövő év végére már 3 százalék lesz az infláció, éppen ezért nem is akarnak változtatni a kamaton. Török Zoltán azonban úgy látja, hogy középtávon nem teljesül a 3 százalékos inflációs cél. Szerinte az inflációs pálya sokkal mélyebben húzódik, mint korábban gondolni lehetett, és az EKB élénkítése miatt nagy lesz a kereslet a magyar kötvények iránt, mindez pedig lehetővé fogja tenni a kamatcsökkentést.

Bebesy Dániel kiemelte, hogy a tavalyi év végén és január első felében tapasztalt jelentősebb forintgyengülés és volatilitás óvatosságra inthette az MNB-t. A hazai deviza árfolyamának esetleges stabilizációja, a meglepően alacsony inflációs számok és a régiós jegybankok további enyhítései azonban itthon is könnyen újraindíthatják a kamatcsökkentést – tette hozzá. A legtöbb elemző tavasszal számít erre, sokak szerint azonban nagyobb esély van arra, hogy az MNB másképpen fogja élénkíteni a gazdaságot. Matolcsy György arról beszélt, hogy kiterjesztené a nagyvállalatokra is a növekedési hitelprogramot, Nagy Márton igazgató pedig az EKB-hoz hasonló élénkítésekben gondolkozna. Az Equilornál úgy gondolják, hogy egyre inkább látszik az a tendencia is, amely szerint a GDP növekedést a jegybank a hitelprogram feltételeinek átalakításával szeretné elősegíteni. Az MNB szerint az élénkítés 1 százalékpontot adhat a növekedéshez, és ezzel az eszközzel – szemben a kamatvágásokkal – elméletben a forint sem gyengülne jelentősen.

Mennyiségi enyhítés jöhet

Februárban biztos, hogy nem fognak kamatot csökkenteni, esetleg a márciusi új inflációs jelentés tükrében vághatnak, ha azt látják, hogy az olajár zuhanása begyűrűzik más termékek árába és alacsony lesz az eurózónából érkező inflációs nyomás – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője azonban nem vár kamatvágást, inkább a mennyiségi enyhítés felé mehet el az MNB is. Már eltörölték a 250 fős létszámlimitet a növekedési hitelprogramnál, és Matolcsy szavai alapján kiterjeszthetik a nagyvállalatokra is. Németh Dávid szerint elindíthatnak egy lakossági hitelprogramot is, de az MNB nem fog állampapírokat venni, arra már „rápörgették” a bankokat.