Most a kormányokon a sor

A világ egyetlen jegybankja se képes helyettesíteni a politikusokat, a politikai vezetőknek teljesíteniük kell kötelezettségeiket – közölte Angela Merkel német kancellár pénteken Firenzében, ahol Matteo Renzi olasz kormányfővel találkozott, egy nappal az után, hogy az Európai Központi Bank (EKB) bejelentette a mennyiségi lazítás új fejezetét, az államkötvény-vásárlási programot. Merkel ugyanolyan erősen hangsúlyozta az EKB teljes függetlenségét, mint egy nappal korábban a davosi világgazdasági fórumon, és még nagyobb nyomatékot adott annak, hogy most a kormányokon a sor.

Az EKB döntése nem jelentheti azt, hogy nincs is szükség reformokra – figyelmeztetett a kancellár, és olasz kollégája meg is ígérte, hogy turbófokozatra kapcsol. Renzi szerint mostantól négy tényező segíti a reformokat, nem csak Olaszországban: az Európai Bizottság rugalmasabb költségvetési álláspontja, a tervezett uniós beruházási program, az euró gyengülése és az EKB mennyiségi lazítása.

Az utóbbit ért bírálatokról Firenzében nem esett szó, jóllehet Németországban első felindulásból jóformán csak negatív vélemények láttak napvilágot. Szakmai oldalról Hans-Werner Sinn, az Ifo gazdaságkutató igazgatója támadta az EKB-döntést, amely szerinte az európai szerződésekbe ütköző, törvénytelen monetáris finanszírozást jelent. A politika felől Peter Gauweiler kereszténydemokrata képviselő jelezte, hogy a német alkotmánybíróság elé viszi az EKB intézkedését (a bajor jogász már több eljárást kezdeményezett az eurózóna különféle ügyeiben – emlékeztetett a Reuters). A médiában pedig a legnagyobb példányszámú bulvár napilap, a Bild adott hangot az aggályoknak. Mi lesz most a pénzemmel? – kérdezte címoldalán a német polgárok nevében.

A Németországon kívülről érkező vélemények között azonban többségben vannak a pozitívak. A piac által nagyon respektált közgazdászok közé tartozó Kenneth Rogoff, a Harvard professzora például úgy minősítette a döntést a Bloombergnek, hogy „ez jó kezdet egy hosszú úton”. Rogoff szerint a kötvényvásárlásoknak nem szabad időbeli korlátot szabni, hogy növelni lehessen az inflációs várakozásokat. Ezt emelte ki Ignazio Visco, az olasz jegybank kormányzója is, mondván, ha nehézségekbe ütközik az inflációs cél elérése, akkor mindenképp folytatni kell a programot.

Az EKB szakértőinek számításai szerint a havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlás idén 0,4 százalékponttal, jövőre 0,3 százalékponttal növeli az inflációt az eurózónában. Ez azt is jelenti, hogy a „valamivel 2 százalék alatti” inflációs cél eléréséhez kormányzati intézkedések is kellenek, ahogy azt Mario Draghi, az EKB elnöke is kifejtette a döntés után. Két napra rá a davosi fórumon az EKB igazgatósági tagja, Benoît Coeuré is ezt erősítette meg: mi elvégeztük a feladatunkat – mondta –, most másoknak is ezt kell tenniük. Az alacsony növekedés, a munkanélküliség az egész Európa-projekt politikai alapjait kezdi ki – figyelmeztetett Coeuré. A téma napirendre kerül az eurócsoport mai ülésén is, amelyen az euróövezeti országok pénzügyminiszterei mellett az EKB vezetése is részt vesz majd.

Nőnek a megrendelések, csökkennek az árak

Megelőlegezték a bizalmat az EKB-nak az eurózónabeli vállalkozások a Markit Economics által összeállított beszerzési menedzserindex (PMI) szerint: a feldolgozóipar és a szolgáltatások kompozit PMI-je januárban az előzetes adat szerint 52,2 pont lett, ez öt hónapja a legmagasabb érték. Ugyancsak öt hónapja nem látott szintre emelkedett az új megrendelések részindexe is. Kevésbé örvendetes a defláció szempontjából, hogy a versengő vállalkozások tovább mérsékelték áraikat. Különösen jellemző volt ez a németekre, náluk 2010 februárja óta a legnagyobbat esett vissza ez a részindex; az árak lefaragásával a cégek részben a költségeik csökkenésére reagáltak, ami mögött pedig az olajárak esése húzódik meg.