Rejtett munkaerő-piaci aknák

Az egy évvel korábbinál 172 ezerrel többen dolgoztak Magyarországon tavaly október és december között, így 4 millió 142 ezerre nőtt a 15–74 év közötti foglalkoztatottak száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint eközben a munkanélküliek száma 80 ezerrel, 319 ezerre csökkent, így a munkanélküliségi aránya az előző év azonos időszakához viszonyítva jelentős, 2 százalékpontos csökkenést követően 7,1 százalékra mérséklődött.

2014-ben összességében 4,1 millió fő volt a foglalkoztatottak éves átlagos száma, 208 ezerrel több, mint 2013-ban. A 15-64 évesek körében a 61,8 százalékos foglalkoztatási ráta 3,7 százalékponttal múlta felül az előző évit. A munkanélküliek száma tavaly átlagosan 343 ezer fő volt, ez 98 ezer fővel kevesebb, mint 2013-ban. Az éves átlagos munkanélküliségi ráta 7,7 százalékra jött ki, ami 2,5 százalékponttal alacsonyabb a tavaly előttinél.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) decemberi adatai szerint országosan összesen 391 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 4,2 százalékkal kevesebbet, mint az előző hónapban és 5,6 százalékkal kevesebbet, mint az azt megelőző év decemberében. 2014 decemberében a munkaadók összesen 77,7 ezer üres álláshelyet jelentettek be, 2014 decemberében összességében 144,2 ezer üres álláshely volt az országban, és ebből december végére 57,7 ezer maradt betöltetlenül. A tavalyi év utolsó hónapjában 1380 dolgozó csoportos leépítését jelentették a munkáltatók.

A kormányzati kommunikáció szerint a foglalkoztatás folyamatos javulásában egyre meghatározóbb szerepe van a versenyszféra bővülésének is. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára viszont szerint a versenyszférában foglalkoztatottak számának alakulásáról nincs megbízható adat.

Dávid Ferenc a Világgazdaságnak azt mondta, bár a nyilvánosságra hozott számok pozitívak, kormányzati kommentárjuk eltúlzottan optimista. A magyarországi foglalkoztatási statisztikákba ugyanis éppúgy beleszámolják a közfoglalkoztatottakat, mint a külföldön dolgozókat, így viszont lehetetlen még csak óvatos becslést is adni erről.

A VOSZ főtitkára a 2015-ös évvel kapcsolatban is óvatosságra int. Számos olyan kormányzati intézkedés történt, amelynek negatív következménye lehet a foglalkoztatottságra. A kereskedelemben csak az egyik ilyen a kötelező vasárnapi zárva tartás, emellett az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, a kétéves nyereségesség elvárása, a termékdíj kiterjesztése mind növeli a költségeket, és ez előbb-utóbb a foglalkoztatásban is érződni fog. Már két multicég is üzletbezárásokat és ezzel együtt csoportos létszámleépítést jelentett be, pedig még nem is jött el március 15. „Bármivel is nyugtassa a közvéleményt a kormány, miután nem készültek hatástanulmányok, igenis számolni kell a negatív munkaerő-piaci következményekkel” – véli Dávid Ferenc. De nemcsak a kereskedelemben, hanem a kereskedelemmel szoros kapcsolatban álló élelmiszeriparban, valamint a fuvarozás, a szállítmányozás területén is, ahol még az útdíj és az online árukövető (ekáer) is többletkiadást jelent a munkáltatóknak.

A munkaadók is derűlátóbbak

Ha nem is terveznek robosztus létszámbővítést, 2015 első három hónapjára is pozitívan nyilatkoztak létszámterveikről a munkáltatók a Manpower negyedévente készülő munkaerő-piaci előrejelzésében. A várható bővítések és leépítések egyenlege +5 százalékra jött ki a 751 munkaadó megkérdezésével zajlott reprezentatív kutatásban. A munkáltatók 13 százaléka gondolkodott létszámbővítésben, míg 8 százaléka –csökkentésben. A felmérés tavaly októberben zajlott, az idei adó- és egyéb jogszabályok kihirdetése előtt, ennek ellenére a korábbi évek hasonló időszakához képest derűlátóbban nyilatkoztak a megkérdezettek – mondta Szekeres Katalin kutatásvezető.