Veheti az államkötvényeket az EKB

Gyakorlatilag szabad utat adott az EKB meghirdetésre váró, amerikai típusú mennyiségi lazítási programjának az EU Bíróságának főtanácsnoka, Pedro Cruz Villalón, aki tegnap közzétett véleményében leszögezte: megfelel az uniós szerződéseknek az európai jegybanknak az a 2012. szeptemberi terve, hogy az eurózóna bajba kerülő tagállamainak az államkötvényeit vásárolja a másodpiacon, azon feltétel mellett, hogy az érintett ország átfogó reformfolyamatot indít meg. A végleges értékpapír-adásvételi ügyletek – azaz Outright Monetary Transactons (OMT) – meghirdetését azt követően határozta el az EKB, hogy Mario Draghi elnök néhány héttel korábban kijelentette: az európai jegybank mindent megtesz az euró megőrzésére.

Az OMT természetesen nem teljesen azonos a mennyiségi lazítással, amely az EKB mérlegének tetemes bővítését célozza a tagországok államkötvényeinek feltétel nélküli vásárlása révén. Ám, ha a főtanácsnok úgy vélte volna, hogy az OMT nem illeszthető bele az európai jogszabályi keretekbe, akkor alighanem az EKB kormányzótanácsának jövő heti ülésén szóba sem kerülne a nem szokványos fegyvertár bővítése a deflációval és elhúzódó gazdasági pangással fenyegető helyzet elhárítására.

A német alkotmánybíróság most először fordult az EU Bíróságához, miután 37 ezer német állampolgár kifogásokat emelt az OMT ellen. Két fő kérdésben. Az egyik: vajon ez a program a monetáris politika hatálya alá esik-e, avagy gazdaságpolitikai beavatkozásnak minősül. A másik: nem sérti-e az OMT a monetáris finanszírozás tilalmát. Pedro Cruz Villalón mindkét felvetésre nemmel válaszolt. A főtanácsnok álláspontját a Bíróság tagjainak nem kötelező elfogadniuk, de ilyesmire ritkán akad példa. A tényleges döntés négy-hat hónap múlva várható.

A főtanácsnok úgy gondolja, hogy az EKB független intézmény, széles önálló mérlegelési jogkörrel felruházva. A tagállamok bíróságainak pedig rendkívül óvatosan kellene eljárniuk az EKB-t illetően, mert sem kellő szakértelemmel, sem tapasztalattal nem rendelkeznek.

Az OMT program mindmáig torzó. Nem dolgozták ki pontosan a részleteit, és sohasem alkalmazták. A főtanácsnok véleménye azon alapul, amit az EKB 2012. szeptember 6-án közzétett sajtóközleménye tartalmaz. Ebből az látszik, hogy monetáris politikai eszközt vetne be a jegybank, azzal a céllal, hogy az érintett tagország államkötvényeinek hozamait mérsékelje. Gazdaságpolitikai eszköznek akkor minősülne, ha az EKB közvetlenül részt venne a tagállam számára készülő reformprogram összeállításában. Elemzők szerint emiatt az EKB kiválik az IMF-fel és a Bizottsággal alkotott trojkából.
Az OMT – írja a főtanácsnok – megfelel az arányosság elvének is, mert az EKB nem vállalja a tagállam esetleges fizetésképtelenségéből fakadó kockázatot.

A monetáris finanszírozás tilalmát sem hágja át az OMT, hiszen a másodpiacon vehet állampapírokat az EKB. De ilyen értelmű döntése arra késztetheti a befektetőket, hogy az elsődleges piacon vásároljanak. Vagyis a spekulációs hatások kiváltását kerülnie kell. Abban az esetben, ha használnák az OMT-t, az EKB-nak a bíróság útmutatásai szerint kellene kidolgoznia a szabályozás részleteit, és pontosan el kellene magyaráznia, mi az oka e nem szokványos eszköz bevetésének.

A hétvégén szivárgott ki, hogy a jegybank akár 500 milliárd eurót is elérő kötvényvásárlási programot készít elő. Az azonban még nem dőlt el, hogy csak a legjobb minősítésű, vagy bármilyen, befektetésre ajánlott kategóriában lévő állampapírokat is venne-e az EKB. És az is kérdés, miként viszonyulna a bóvli osztályba sorolt görög és ciprusi értékpapírokhoz. Ebből a szempontból is fontos, mi lesz a január 25-i görögországi választások kimenetele.

A hétvégén szivárgott ki, hogy a jegybank akár 500 milliárd eurót is elérő kötvényvásárlási programot készít elő. Az azonban még nem dőlt el, hogy csak a legjobb minősítésű, vagy bármilyen, befektetésre ajánlott kategóriában lévő állampapírokat is venne-e az EKB. És az is kérdés, miként viszonyulna a bóvli osztályba sorolt görög és ciprusi értékpapírokhoz. Ebből a szempontból is fontos, mi lesz a január 25-i görögországi választások kimenetele. -->