Fokozzák a nyomást az adósminősítők és a hitelezők

Görögország A gazdasági miniszter szerint márciusban elfogy a pénzük, de talán májusig is kitarthatnak

A Sziriza vezetőit nem ijesztette meg, hogy a Standard & Poor’s pénteken az államcsődhöz még közelebbi szintre minősítette le Görögországot, és a Moody’s is belengette az adósminősítés rontását. Sőt, a görög gazdasági miniszter maga is a fizetésképtelenség közelségéről beszélt. Jeórjiosz Sztathakisz szombaton a The Wall Street Journalnek adott interjújában azt mondta, márciusban elfogy a pénzük. „Majd akkor meglátjuk, hogy mennyire lesz kemény Európa” – hangsúlyozta.

Sztathakisz nyilatkozata alapján úgy látszott, hogy a nagyobbik kormánypártban már a csődre is elkezdhetnek felkészülni, de egyelőre inkább nyomásgyakorlásnak tűnnek a miniszter szavai. Erre utal, hogy a pénzügyminisztérium igyekezett hűteni a kedélyeket. Dimitrisz Mardasz pénzügyminiszter-helyettes egy interjújában már azt magyarázta, hogy addig biztosan nem lesznek fizetési gondjaik, ameddig tárgyalnak a hitelezőikkel. A miniszterhelyettes szerint még akkor is tudnak pénzt szerezni a költségvetési kiadásaikra, ha a tárgyalások elhúzódnak májusig.

Az új kormány elutasítja a megszorításokat, a hitelezők azonban ragaszkodnak a Görögországot évekig recesszióban tartó reformprogram folytatásához, hiszen már látszanak az eredmények, a gazdaság lassan növekszik. A görög adósság azonban még most is fenntarthatatlan pályán mozog, hiába mutat jókora többlete a görög költségvetés elsődleges egyenlege. Az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Bizottság (vagyis a hitelezők) mégsem akarnak engedményeket adni.

A két hete húzódó vita miatt a hitelminősítők türelme már elfogyott. Az S&P „B” szintről egy lépcsőfokkal „B mínuszra” rontotta a görög adósbesorolás, és további leminősítést helyezett kilátásba. Szerintük komoly likviditási gondokat okozhat már márciusban, ha nem sikerül megállapodni a hitelezőkkel. A Moody’s azon gondolkodik, hogy a „Caa1” szintű, súlyos kockázatokat jelző görög minősítést tovább rontsa. A hitelminősítő úgy látja, az IMF, az EKB és az Európai Bizottság nem fog komoly engedményeket adni Görögországnak, hiszen ez a többi euróövezeti országban is hasonló kéréseket eredményezhetne.

A nyomásgyakorlást egyébként éppen az EKB emelte magasabb szintre. Múlt szerdán úgy döntöttek, hogy nem a görög bankok február 11-től nem kaphatnak hitelt az eurózóna központi bankjától görög állampapírok felhasználásával. Ezzel a pénzintézetek egyik legfontosabb hitelfelvételi lehetőségét vonta vissza az EKB. A Financial Times szerint az eurózóna monetáris politikai döntéshozói megosztottak voltak a kérdésben. Néhány tag azonban – akik vártak volna még a hónap végéig – nem szavazott. A kormányzótanácsban a szavazati jog rotációs rendszerben működik: Görögország, Ciprus, Írország és Franciaország jegybankjának elnöke nem tudott voksolni ebben a hónapban.

Az EKB a lépéssel világossá tette, nem akarja, hogy a Sziriza kilépjen a hitelprogramból. A jegybanki döntés hatására a görög részvénypiac zuhanni kezdett, a bankpapírok összeomlottak és a kötvényhozamok rakétaként lőttek ki. A befektetők teljesen elbizonytalanodtak abban a tekintetben, hogy az EKB hajlandó-e fenntartani a görög pénzügyi stabilitást.