KCG: a zöldmezős beruházásokat nehezíti meg a hazai földszabályozás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBeruházás Magyarország nem teremt ideális feltételeket zöldmezős beruházások megvalósításához – állítja a KCG Partners Ügyvédi Társulás. Az ügyvédi iroda szakértői szerint az ingatlannyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendelete és az új földtörvény tavaly májustól hatályos rendelkezései sem könnyítik meg a befektetők dolgát, akik az adminisztrációs terhek mellett sokszor találják magukat jogi ellentmondások között.
Érezhetően megnehezíti a zöldmezős beruházások megvalósulását az ingatlannyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendelete – mondta Gálik Gabriella, a társulás partnere. A 2013 januárjában hatályba lépett szabályok szerint ugyanis a termőföldek átminősítése „beruházási célterületté” vagy „beruházási területté” csak akkor lehetséges, ha a területet a kormány határozatban vagy rendeletben ilyennek minősítette. „Ez azt jelenti, hogy kormányzati támogatás nélkül nem jöhet létre a szó szoros értelmében vett beruházási terület, ezért a művelés alóli kivonás részletes tervezést igényel” – mutatott rá.
A zöldmezős beruházás a jogszabályi környezetbe helyezve nem más, mint az adott település szintjén a településrész átminősítése ipari-gazdasági területté, továbbá a föld végleges kivonása a művelés alól. Ezen eljárások időigénye körülbelül 6-8 hónap, és idő-, energia- és pénzráfordítást igényel a befektető részéről.
A zöldmezősnek indult beruházások a legtöbb esetben a föld megszerzésének akadályai miatt húzódnak el vagy hiúsulnak meg – mondta Gálik Gabriella. Az eljárási nehézségek mellett a befektetőnek számolnia kell azzal a kockázattal, hogy a termőföld tulajdonosa időközben vagy a folyamat végén eláll az eladási szándékától, vagy az eredetileg kialkudottnál magasabb vételárat kér. Az is előfordul, hogy a területet a tulajdonos másnak értékesíti és azt esetleg a további árfelhajtásban is érdekelt spekulánsok szerzik meg.
