Kinn van a vízből az eurózóna

Túl van az évek óta tartó stagnálás közeli állapoton az eurózóna – röviden így foglalhatók össze a tavalyi előzetes GDP-adatokat kísérő kommentárok. A valutaövezet gazdasága 0,3 százalékkal bővült 2014 negyedik negyedévében az előzőhöz képest; az elemzők többsége a harmadik negyedévi 0,2 százalék megismétlődésére számított. Éves összevetésben 0,9 százalékkal gyarapodott a még 18 országgal számolt övezet, ez is 0,1 százalékponttal magasabb a vártnál, illetve az előzőnél. (A 28 tagú Európai Unióban 1,4 százalékkal bővült a GDP.) A növekedést összességében a gyenge euró, a zuhanó olajár, az Európai Központi Bank (EKB) lépéseinek köszönhetően alacsony kamatszint magyarázza, bár mindezek hatása nem egyformán érvényesült az egyes országokban.

A legnagyobb húzóerőt a legnagyobb gazdaság, a német adta: a 0,7 százalékos negyedév/negyedéves növekedés nemcsak az előző időszakban elért 0,1 százaléknál sokkal jobb, hanem a 0,3 százalékos elemzői konszenzusnál is. A rekordmélységben, 6,5 százalékon álló munkanélküliségi ráta sok mindent megmagyaráz: a szövetségi statisztikai hivatal szerint a háztartások növekvő fogyasztása feltűnően megnőtt a tavalyi utolsó negyedévben. Pozitív fejleményeket látott a hivatal a beruházási javak, a gépek és berendezések terén is, különös tekintettel az építőiparra (a részletes adatokat február 24-én teszik közzé). Az építőipari kiadások emelkedése mögött a szokatlanul enyhe december is meghúzódhat – mondta a Bloombergnek a Commerzbank vezető elemzője –, de a negyedéves adat így is elég meggyőző. A hajrá abban is segített, hogy 2014 egészét 1,6 százalékos bővüléssel zárja a német gazdaság, amely az erős első negyedév után – jórészt az orosz-ukrán fejlemények miatt – két negyedévig épp hogy csak stagnált. A piac mindenesetre megünnepelte a biztató adatokat: a frankfurti tőzsde DAX indexe történetében először emelkedett 11 ezer pont fölé. 2014 egészében 1,6 százalékkal bővült a német GDP

Kevesebb okot adott a lelkesedésre az eurózóna második legnagyobb gazdasága: a francia GDP alig 0,1 százalékkal bővült 2014 utolsó három hónapjában, és az év egésze is csak 0,4 százalékos növekedést hozott. A fő gond az, hogy bár a belső fogyasztás összességében 0,1 százalékkal erősödött negyedéves összevetésben – derül ki a francia statisztikai hivatal közleményéből –, a beruházási kiadások tovább csökkentek (az előző negyedévi 0,6 százalékos mínusz után 0,5 százalékkal). Az export viszont 2,3 százalékkal erősödött a harmadik negyedévi 0,7 százalék után, igaz, az import is 1,7 százalékkal nőtt, szemben az előző időszakban mért 1,3 százalékkal.

A harmadik legnagyobb eurógazdaság, az olasz annyi jó hírrel tudott szolgálni, hogy az előrejelzésekkel szemben negyedéves összevetésben már nem zsugorodott, hanem stagnált (év/év alapon még 0,3 százalékkal csökkent a GDP). 2014 egészét 0,4 százalékos mínusszal zárta a 2011 negyedik negyedéve óta recesszióban levő Olaszország, de a jegybank 2015-re már legalább 0,5 százalékos bővülést vár, főleg a gyenge euró miatt megugró exportban, illetve az EKB mennyiségi lazítási programjának hatásában bízva.

Az olaszokkal együtt sokáig ugyancsak a veszélyzóna felé tartó spanyolok kellemes meglepetést okoztak: a 0,7 százalékos, illetve év/év alapon 2 százalékos negyedévi növekedés jobb a vártnál, az 1,4 százalékos egész éves adat pedig 2008 óta az első olyan, amelyik már érezhető bővülést tükröz. A spanyol gazdasági miniszter, Luis de Guindos szerint idén több mint 2,5 százalékkal nőhet a GDP, mert az olcsó olaj lökést ad a fogyasztási kiadásoknak, a gyenge euró pedig az exportnak.

Az eurózóna akut problémáját jelentő görögök viszont nem adtak okot az örömre: a tavaly az első három negyedévben növekvő GDP váratlanul 0,2 százalékkal csökkent az év utolsó három hónapjában. Éves összevetésben ugyan 1,5 százalékos bővülést jelentett a görög statisztikai hivatal (szezonális kiigazítás nélkül), de ez is jócskán elmaradt a 2,2 százalék körüli elemzői várakozásoktól. Az egész évben így is 0,8 százalékkal tudott növekedni a görög gazdaság; az ország hitelezői 0,6 százalékot vártak, a tavaly decemberben leköszönt kormány utoljára 0,7 százalékot jelzett előre.

A térség vezető gazdaságának számító Lengyelországban 0,6 százalékkal bővült a GDP az előző, 0,8 százalékos növekedést hozó három hónaphoz képest. Ezzel így is már a nyolcadik egymást követő negyedéve tartott a fellendülés, amelynek év/éves üteme most 3,1 százalék lett; az előző két negyedévben egyaránt 3,3 százalékot ért el a gazdaság. A részletes adatok még nem ismertek, a Világbank két héttel korábban megjelent előrejelzése szerint a lengyel növekedést továbbra is az erősödő lakossági fogyasztás segíti. Nagyobbat fékezett a román gazdaság: a negyedik negyedévben elért 0,5 százalékos bővülést 2,2 százalékos előzte meg a harmadikban (igaz, előtte 0,4 százalékkal zsugorodott a GDP). Ennek megfelelően alakult az év/éves adat is, a 3,2 százalékos ütem 2,5 százalékosra lassult (2014 első negyedévében még 4 százalékkal nőtt a GDP). Az év egészében 2,9 százalékkal gyarapodott a GDP, szemben a 2013. évi 3,4 százalékkal; a hajszálnyival jobb adatot váró elemzők az ipar termékei iránti külső kereslet gyengülésével magyarázzák az elmaradást.

A leggyengébben a csehek teljesítettek a régióban: a harmadik negyedévhez képest csak 0,2 százalékkal bővült a GDP, év/év alapon pedig csupán 1,3 százalékkal – az előző negyedévek rendre 2 százalék fölötti teljesítményeket hoztak, és az elemzők még most is 1,9 százalékot vártak.

Az éves lassulást a magas bázis is magyarázza – emlékeztetett a statisztikai hivatal jelentése –, például 2013 végén a lakosság bevásárolt dohánytermékekből a 2014 elején megemelt jövedéki adó miatt. Tavaly 2 százalékkal növekedett a csehországi GDP, a statisztikai hivatal közlése szerint a lakossági fogyasztás mellett a beruházási kiadások is bővültek.

A térség vezető gazdaságának számító Lengyelországban 0,6 százalékkal bővült a GDP az előző, 0,8 százalékos növekedést hozó három hónaphoz képest. Ezzel így is már a nyolcadik egymást követő negyedéve tartott a fellendülés, amelynek év/éves üteme most 3,1 százalék lett; az előző két negyedévben egyaránt 3,3 százalékot ért el a gazdaság. A részletes adatok még nem ismertek, a Világbank két héttel korábban megjelent előrejelzése szerint a lengyel növekedést továbbra is az erősödő lakossági fogyasztás segíti. Nagyobbat fékezett a román gazdaság: a negyedik negyedévben elért 0,5 százalékos bővülést 2,2 százalékos előzte meg a harmadikban (igaz, előtte 0,4 százalékkal zsugorodott a GDP). Ennek megfelelően alakult az év/éves adat is, a 3,2 százalékos ütem 2,5 százalékosra lassult (2014 első negyedévében még 4 százalékkal nőtt a GDP). Az év egészében 2,9 százalékkal gyarapodott a GDP, szemben a 2013. évi 3,4 százalékkal; a hajszálnyival jobb adatot váró elemzők az ipar termékei iránti külső kereslet gyengülésével magyarázzák az elmaradást.

A leggyengébben a csehek teljesítettek a régióban: a harmadik negyedévhez képest csak 0,2 százalékkal bővült a GDP, év/év alapon pedig csupán 1,3 százalékkal – az előző negyedévek rendre 2 százalék fölötti teljesítményeket hoztak, és az elemzők még most is 1,9 százalékot vártak.

Az éves lassulást a magas bázis is magyarázza – emlékeztetett a statisztikai hivatal jelentése –, például 2013 végén a lakosság bevásárolt dohánytermékekből a 2014 elején megemelt jövedéki adó miatt. Tavaly 2 százalékkal növekedett a csehországi GDP, a statisztikai hivatal közlése szerint a lakossági fogyasztás mellett a beruházási kiadások is bővültek.-->