Másfél hónapos csúcsra erősödött a forint árfolyama

Nem csak az idei veszteségét dolgozta le a forint az elmúlt két hétben, de a megelőző hetek rossz teljesítménye is a múlté az utóbbi napok intenzív erősödése nyomán. Tegnap a december közepe óta nem látott 307,5-ös szintre kapaszkodott az euróval szemben, ami majdnem 6 százalékos felértékelődés a január közepén beállított 327-es történelmi mélyponthoz képest. A forintot akkor az lökte szakadékba, hogy a Svájci Nemzeti Bank eltörölte az 1,20-as euró/frank árfolyamot, ami óriási volatilitást okozott a pénzügyi piacokon. A frankot tegnap 291 forint közelében jegyezték.

Az Európai Központi Bank (EKB) pénznyomtatási programja miatt a befektetők újra a kockázatosabb és viszonylag magasabb hozamot kínáló eszközök felé fordultak, így a magyar kötvények hozamának csökkenésével párhuzamosan a forint is erősödött. Korábban éppen a forint gyengélkedése miatt gondolták azt az elemzők, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fogja tovább vágni a kamatot, most azonban Matolcsy György jegybankelnök után Palotai Dániel, az MNB igazgatója is a kamatvágás lehetőségéről beszélt. Magyarországon az irányadó ráta még nem ért el a nulla közeli szintre (talán nem is fog a közeljövőben), így a jegybanki alapkamaton keresztül lehetőség nyílik a monetáris politika hatásának finomhangolására – mondta Palotai a köztévében szerdán. Jelenleg lazításra lehet szükség – tette hozzá. (Elemzők azonban arra is számítanak, hogy az MNB kiterjeszti a növekedési hitelprogramot.) A kamatvágás csökkentheti ugyan a forint vonzerejét, de ezt az EKB kötvényvásárlása kompenzálhatja.

Palotai arról is beszélt, hogy milyen előnyei vannak az önálló pénzügypolitikának. A monetáris politikával Magyarország specifikus választ tud adni a kihívásokra, ennek egyik eszköze a saját kamatláb alakítása, valamint az euróhoz viszonyított forintárfolyam, amely a rögzített árfolyammal szemben lehetővé teszi a gazdasági sokkok simítását – vélekedett az MNB igazgatója. Magyarország még nem érett meg arra a gazdaságpolitikai harmonizáltsági fokra, hogy az eurózóna egységes monetáris politikájához csatlakozni tudjon – mondta Palotai Dániel. Szerinte ideális esetben az eurózóna 19 országa annyira hasonló egymáshoz, hogy lehetséges a mindenki számára kedvező monetáris politika kialakítása, de akiknek még nem jó ez a megközelítés, ott önálló monetáris politikát alkalmaznak.

Közpénzből közvagyon

A jegybank ingatlanvásárlásai a nemzeti tulajdont gyarapítják, közpénzből teremtenek közvagyont – közölte az MNB. A jegybank nyeresége a közösség pénze, amelyet az MNB közösségi célokra fordít, nemzeti vagyont teremtve. A német jegybank több üdülőt, Berlinben vendégházat és két képző- és tréningközpontot üzemeltet, emellett művészeti gyűjteménnyel, valamint érem- és bankjegygyűjteményt tartalmazó pénztörténeti központtal rendelkezik – emlékeztet az MNB. Az osztrák jegybank sport- és tréningközpontot, banktörténeti múzeumot működtet Bécsben, míg a lengyel intézmény három üdülő- és szabadidő központot tart fent.