Merkel és Hollande tárgyalni ment Kijevbe

Váratlanul Ukrajnába utazott tegnap Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök, hogy mindinkább háborúvá fajuló orosz-ukrán konfliktus lezárásáról tárgyaljanak Petro Porosenko ukrán elnökkel. A francia elnök pénteken már Moszkvába megy, és találkozik Vlagyimir Putyin államfővel. Hollande azt mondta, új javaslatot tesznek a konfliktus kezelésére, amely Ukrajna területi integritásán alapul. Merkel szóvivője pedig közleményében kiemelte, hogy az erőszak újabb eszkalációja miatt igyekeznek nagyobb erőfeszítéseket tenni a konfliktus lezárására. Ukrajna a harcokban. Ukrajnában háború van – jelentette ki Hollande –, és civileket ölnek meg nap mint nap (az ország keleti részén már több mint 5000 ember veszítette életét). Nem mondhatja senki, hogy Franciaország és Németország nem tett meg mindent a béke érdekében – emelte ki a francia államfő. Tegnap John Kerry, amerikai külügyminiszter is Kijevbe utazott – emlékeztetett a BBC.

Az ukrán gazdaság egyre nehezebb helyzetben van, a hrivnya mélyrepülése miatt újabb lépéseket kellett tennie a jegybanknak: tegnap 5,5 százalékponttal emelték meg az irányadó refinanszírozási kamatot, amely ezzel 19,5 százalékra nőtt. Az egynapos refinanszírozási kamatrátát pedig 17,5 százalékról 23-ra emelték. Azért is szükség lehetett a kamat emelésére, mert az ukrán devizatartalékok visszaestek, így pedig már alig tudja védeni a központi bank a hrivnya árfolyamát. Az ukrán jegybanknak az infláció elszállása miatt határozott lépéseket kellett tennie. Ez azonban csak olaj volt a tűzre: a hrivnya egyetlen nap alatt 45 százalékkal hanyatlott a dollárral szemben, 16-os szintről 24-ig, ami már árfolyamválságnak felel meg.Az idei évben a központi bank előrejelzése szerint 17 százalék feletti pénzromlás várható, ami nagyon veszélyes tartományt jelent. A jegybank elnöke, Valerija Hontareva a kamatdöntést követően azt is közölte, hogy megállapodtak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy hitelcsomagról. Az IMF már felmérte az ukrán gazdaság helyzetét, és a múlt héten közölte, hogy hosszú futamidejű, az eddigi 17 milliárd dollárosnál nagyobb hitelkeretet adna Ukrajnának.

A hrivnya árfolyama azután rohamosan gyengült, hogy a jegybank megemelte a kamatszintet. A lépést úgy értelmezték a befektetők, hogy tovább „gyengíthetik” a hrivnyát, mert a központi bank már nem fog – nem nagyon tud – jelentős intervencióval megjelenni a piacon az árfolyam védelmében. A devizatartalékok szintje olyan mélyre süllyedt, amely nem felel meg egyetlen tartalékolási szabálynak sem: januárban már csak 7,5 milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkezett Ukrajna, szemben egy évvel korábbi 17,8 milliárddal. A hrivnya védelmében az elmúlt egy évben 10 milliárd dollárnyi pénzt „égettek el”, ennek ellenére a deviza egy év alatt értékének a felét elveszítette a dollárral szemben – amelynek hatására 25 százalék közelébe gyorsult az infláció decemberben –, miután az orosz-ukrán konfliktus folyamatosan mélyült, és Ukrajna gazdasága egyre súlyosabb visszaesést szenvedett el.