Ötszázmilliárdos kockázat

A 2007-2013 közötti uniós ciklusban Magyarország rendelkezésére álló 8200 milliárd forintos EU-forrásból mintegy 500 milliárdot tesz ki azon projektek értéke, amelyeknél veszélyben van a 2015. végi határidő tartása, és így a támogatási összeg felhasználása – közölte lapunk érdeklődésére Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Az érintett kohéziós források lehívása attól függ, hogy a támogatások kedvezményezettjei fel tudják-e gyorsítani a projektek végrehajtását. A minisztériumoknak a felügyeletük alá tartozó operatív programoknál a következő hetekben kell áttekinteniük, hogy mely késedelmes projekteket lehet befejezni 2015 végéig. (Addig van lehetőség arra, hogy a 2007-2013-as időszak uniós támogatásaiból finanszírozott projektek megvalósítását befejezzék, benyújtsák a kifizetési számlákat, és azok alapján megérkezzen Brüsszelből az uniós forrás.)

Ha az adott szaktárca arra a következtetésre jut, hogy egy adott projektet már biztosan nem lehet befejezni ez év végéig, akkor attól a projekttől eláll a kormány. Arra a kérdésünkre, hogy az elállással érintett összegeket átcsoportosítják-e majd más, tartaléklistán lévő projektekre, a helyettes államtitkár azt mondta: ezekre a támogatási összegekre már nem kötnek le újabb projekteket, hanem a túlvállalási keretet csökkentik velük. Az eredeti 8200 milliárdos hétéves fejlesztési keretet ugyanis mintegy 10 százalékos mértékben túlvállalta a kormány. Erre amiatt volt szükség, hogy a meg nem valósuló, illetve a Brüsszel által szabálytalannak ítélt projektek miatt elveszített források ellenére is száz százalékban fel tudja használni Magyarország a rendelkezésére álló uniós támogatásokat.

A biztosan megvalósíthatatlannak ítélt projektekre lekötött összegeket azért a túlvállalási keret csökkentésére használja majd a kormány – emelte ki a helyettes államtitkár –, mert olyan kötelezettségvállalási szintet akar beállítani, amellyel maximálisan lehívja a rendelkezésre álló uniós támogatásokat, a lehető legkevesebb hazai költségvetési forrás mellett.

A késésben lévő projektek között nagyrészt az önkormányzatok, illetve egyéb közcélú kedvezményezettek projektjei találhatók. Közéjük tartozik a mentőállomások vidéki kiépítése, illetve felújítása, ahol 11 milliárd forint támogatás lehívása került veszélybe. Emellett a kockázatos fejlesztések között találni hulladékgazdálkodási, csatornázási, energetikai, valamint útépítési projekteket is.

Csepreghy Nándor elmondta: az, hogy Magyarország képes lesz-e lehívni teljesen a 8200 milliárdos forrást, nagyrészt attól függ, hogy a projektek végrehajtása miként halad. „A pályázati intézményrendszer részéről a kifizetési képesség megvan arra, hogy az összes uniós forrást lehívjuk, a projektek végrehajtása azonban nem a kormány, hanem az egyes kedvezményezettek kezében van” – tette hozzá.

Pár tucat új munkatársat vehetnek fel

Az operatív programokat felügyelő minisztériumok a kormány által két hete elfogadott fejlesztéspolitikai cselekvési terv értelmében az év végéig anyagi segítséget kaphatnak a 2007-2013-as ciklus EU-forrásainak teljes körű lehívásához szükséges humán erőforrás biztosításához. Korábbi lapértesülések arról számoltak be, hogy akár több száz szakember is érkezhet a pályázati intézményrendszerhez. Csepreghy Nándor azonban csak pár tucat szakember felvételére számít. Az új kollégák érkezése mellett a már a pályáztatás területén dolgozó szakembereknek lehetőségük lesz arra, hogy a meglévő feladataik ellátásán túl újabbakat vállaljanak plusz munkaórában, amiért úgynevezett célfeladat juttatást kaphatnak – mondta el a helyettes államtitkár –, de ez nem a teljesítményalapú bérezés bevezetését jelenti, ellentétben korábbi lapinformációkkal.