Utolsó esélyes alkudozás Minszkben
Felélénkült diplomáciai egyeztetések után és heves hadszíntéri összecsapások közepette ültek szerdán késő délután újra a tárgyalóasztalhoz a normandiai négyek, hogy megragadják az „utolsó esélyt” legalább a tűzszünet kihirdetésére Kelet-Ukrajnában. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) gőzerővel készül a csőd szélén álló Ukrajna megsegítésére.
Későn kezdődött, s a mély érdekellentétek miatt még lapzártánk idején is tartott a normadiai négyek – Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök – találkozója a fehérorosz fővárosban, Minszkben. A német-francia közvetítő páros, amely a háború kiterjedésétől tart az Európai Unió közvetlen szomszédságában, utolsó esélyről beszélt a tárgyalások előtt, míg Moszkva olyan jelzéseket küldött, hogy lehetséges a tűzszüneti megállapodás a szeptemberi minszki alku szellemében. Ám Porosenko azt mondta: Kijev kész a hadiállapot kihirdetésére, ha nincs megegyezés. A kelet-ukrajnai térségben még hevesebbé váltak a harcok, sötét árnyékot vetve a minszki egyeztetésekre is, hiszen orosz részről eleve kikötötték: a szakadárok nélkül nincs kiút a válságból.
A szópárbaj része a kölcsönös nyomásgyakorlásnak. Ebben részt vett Barack Obama amerikai elnök is, aki telefonon figyelmeztette Putyint: egyre emelkedik az ár, amit Moszkvának meg kell fizetnie, ha nem hagy fel ukrajnai törekvéseivel. Washingtonban és a nyugati szövetségesek körében széleskörű politikai vita bontakozott ki, támogassák-e fegyverszállításokkal Ukrajnát. Az elnök, s kongresszusi meghallgatásán Ashton Carter védelmi miniszterjelölt is hajlana erre a lépésre, amelyet több tekintélyes amerikai agytröszt szerint is elkerülhetetlen.
Szintén elismert külpolitikai szakértők és publicisták – például a Chicagói Egyetemről John Mearshreimer – azzal érvelnek, hogy csak politikai megoldás létezik. Tudomásul kellene venni: Oroszország számára létérdek, hogy Ukrajna a befolyási övezetében maradjon, s ezért kész messzire, a nukleáris fenyegetésig is elmenni. Az ellenzők úgy vélik, a fegyverszállítás csak eszkalálná a katonai konfliktust, amely már több mint 5300 áldozatot követelt. Nem ért egyet a fegyverszállításokkal a napokban Washingtonban járt Angela Merkel sem, míg Francois Hollande – írta szerdán a Le Monde – elfogadná, hogy Ukrajna nem lehet tagja a NATO-nak. Ám az európai amerikai erők főparancsnoka, Ben Hodges Lengyelországban bejelentette: márciustól amerikai kiképzők készítik fel az ukrán erőket.
Minszkben a tavaly őszi 12 pontos megállapodás érvényesítése a cél. Elsősorban a tűzszünet kihirdetése. Kijev szeretné visszaszerezni az ellenőrzést az orosz-ukrán határon, amit viszont Moszkva egyelőre elutasít. De nehezen feloldható ellentét, hogy a szemben álló felek között hol húzzák meg a demarkációs vonalat, hiszen a szakadárok aligha adják fel megszerzett területeiket. S ki kell tárni Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállásának rögzítésére, az EBESZ ellenőreinek munkájára.
Két napon belül tető alá hozhatják az IMF és a pénzügyi csőd felé araszoló, mély válságot átélő Ukrajna megállapodását a tavaly tavasszal megnyitott 17 milliárd dolláros hitelkeret kibővítéséről. Ennek közvetlen előzménye lehetett, hogy Kijev több mint harminc százalékkal leértékelte a hrivnyát. Az új program előkészületeiről bizakodóan nyilatkozott Jack Lew amerikai pénzügyminiszter is.
