Belekezdett az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) március 9-én megkezdett mennyiségi lazítási programjának első hetében az eurózóna jegybankja, illetve valutaövezet központi bankjai összesen 9,751 milliárd euró értékben vásároltak az euróországokban kibocsátott államkötvényt – jelentette be az EKB a Twitteren. (Ez nem a teljes összeg – figyelmeztetett a Bloomberg –, mert még nem minden vásárlást rögzítettek a rendszerben.) Azt nem tudni, hogy pontosan melyik ország papírjaiból és milyen lejáratúakat vettek, ezeket a részleteket havonta teszik majd közzé, áprilistól kezdve, de Benoit Coeure, az EKB igazgatóságának tagja a múlt héten a Reutersnek adott interjúban annyit már elárult, hogy az első három napon vásárolt papírok átlagos lejárata kilenc év volt. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke – az egész program egyik fő ellenzője – annyit közölt ugyanakkor, hogy a német jegybank, amelyre a vásárlás legnagyobb része jut, kivette a részét és 2,1 milliárd euró értékben vett német kötvényeket az első három napon.

Az első hét tapasztalatait úgy értékelték az elemzők, hogy Mario Draghi EKB-elnök sikerre viheti a januárban meghirdetett összesen havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot (ebből 50 milliárd jut az államkötvényekre, beleértve egyes intézmények papírjait is). Arra azonban sokan figyelmeztettek, hogy az EKB-nak egy olyan problémával is szembe kell néznie, amilyennel a Federal Reserve-nek vagy a Bank of Englandnek nem kellett számolnia a saját mennyiségi lazítása során: az eurózóna beli vásárlásokat olyan piacon kell lebonyolítani, ahol egyre több a negatív hozamú kötvény. Az eurózóna jegybankja tehát olyan adósságokat is felvásárol, amelyeken várhatóan veszteséget szenved el – Draghi a program bejelentésekor közölte, hogy a negatív hozam terén az EKB betéti kamatának a szintjéig hajlandók elmenni, ez most mínusz 0,2 százalék. Tegnap kilenc euróország egyes állampapírjai forogtak negatív kamattal (beleértve Németországot és Franciaországot), ilyen volt a Bloomberg eurózóna szuverén kötvényindexében levő 346 papír negyede.

A program keretében olyan intézményektől vásárolnak papírokat, mint az Európai Beruházási Bank (EIB), illetve a német állami fejlesztési bank, a KfW. Az ilyenek kötvényei iránt egyébként is növekszik a kereslet, miután nem elég nagy a kínálat a megfelelő minőségű szuverén papírokból. (A KfW tízéves kötvényének hozama a múlt héten 0,20 százalék alá is került, történetében először volt alacsonyabb, mint a hasonló lejáratú német államkötvényé.)

Az EKB vásárlások az első héten a korábban válságba vagy annak a szélére sodródó euróországok kötvényeire hatottak a leginkább jótékonyan. A két éve még mentőprogram alatt álló Írország tízéves kötvényének hozama már 1 százalék alá került – a 2 százalékos küszöböt is csak a múlt héten törte át, hasonlóan az olasz és a spanyol papírokhoz, amelyek szintén erősen közelítenek már az 1 százalékhoz. Sorra lépte át a történelmi mélypontokat a tízéves portugál kötvény hozama is, tegnap 1,55 százalék körül ingadozott.

Vadászat a magasabb hozamokra

A mennyiségi lazítási program nyomán valószínűleg megindul a vadászat a magasabb hozamokra, ráadásul szűkülő kínálat közepette – emelte ki egy múlt héten közzétett jelentésében a Fitch Ratings. Ilyen körülmények között sok befektető fordulhat a befektetési kategóriába tartozó vállalati és banki kötvények felé – derül ki a hitelminősítő felméréséből. A Fitch arra is figyelmeztetett, hogy a feltörekvő országok ilyen papírjai iránt viszont csökken a kereslet, ráadásul a befektetők egyre kevésbé veszik egy kalap alá ezeket az országokat. Különösen sok a kétely azokkal az országokkal kapcsolatban, ahol gyenge a gazdaságpolitika és ahol külső finanszírozásra van szükség. A Fitch által megkérdezett, fix kamatozású papírokkal foglalkozó szenior befektetők 65 százaléka szerint az EKB kötvényvásárlási programja jó hatással lesz a tőkepiacokra, de nem fogja megfékezni a jelenlegi deflációs trendet Európában. A válaszadók 27 százaléka mindkét területen pozitív eredményeket vár, és csak 8 százalékuk véli úgy, hogy az EKB nem fog segíteni se a tőkepiacoknak, se a defláció megfékezésében.