Dörzsölt diplomaták kellenek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFél évvel az új külpolitikai doktrína meghirdetése után érdemes kasszát csinálni – ezzel indokolta Orbán Viktor, miért hívta össze rendkívüli értekezletre a diplomáciai missziók vezetőit a kormány. A miniszterelnök szerint az eddigi évi egy alkalommal megrendezett találkozó mostantól félévente szervezik meg, amit a világpolitikában jelenleg zajló folyamatok indokolnak.
Kérdés persze, melyek azok a folyamatok, amelyek egy rendkívüli értekezletet indokolnának. Tény, az évkezdet mozgalmasra sikeredett a magyar külpolitikában: Angela Merkel német kancellár után Vlagyimir Pugyin orosz államfő, majd Ahmet Davutoglu török kormányfő járt Budapesten, Orbán Viktor pedig Varsóban volt kénytelen szembesülni azzal, mennyire térnek el a lengyel kormány elképzelései a magyarétól. Ezek az események komoly visszhangot kaptak a nemzetközi sajtóban, különösen az orosz elnök vizitje. Orbán Viktor beszédében ugyan kiemelte: a múlt héten Matteo Renzi olasz miniszterelnök látogatott Moszkvába, vagyis nem Magyarország az egyedüli állam, amelyik az ukrán válság és a kétirányú embargók ellenére is jó viszonyt igyekszik ápolni a Kremllel. Ennél azonban kiterjedtebb érvelést várna el a kormány részéről nem csak a közvélemény, de nagyköveti kar is – a miniszterelnök ezeket az érveket szolgáltatta most.
Az augusztusi, az értékalapú diplomáciát felváltó gazdasági diplomáciát meghirdető kinyilatkozásához hasonlóan most is arról beszélt, hogy a külképviselet középpontjába a magyar érdekeket kell állítani. Ezúttal azonban nagyobb hangsúlyt kapott az, hogy a diplomaták merjék felvállalni a vitákat is külföldi partnereikkel. A mi térképeinken Magyarország a világ közepe – mondta a kormányfő.
A nagykövetektől ugyanakkor „dörzsöltséget” várt el, méghozzá „nem értelmiségi, hanem kereskedelmi dörzsöltséget”, amiben – emelte ki – az Egyesült Államok az igazán jó: legyen egy elvi álláspont, de az a kereskedelem érdekeit is szolgálja. Az ország említése nélkül emlékeztetett: az Oroszországgal szembeni gazdasági intézkedések ellenére az azokért leghangosabban kardoskodó USA tavaly növelni tudta külkereskedelmét az oroszokkal. Azt a pontot keressük, ahol a meghatározó országokat is érdekeltté tudjuk tenni a magyar sikerekben – példaként erre azt említette, a német beruházóknak is fontos, hogy a magyar gazdaság jól működjön. Oroszország esetében pedig tudatni kell, hogy nem vagyunk ellenség, aztán pontosan kell fizetni – tette hozzá Orbán.
A gazdaság logikájának erősödését amúgy világtendenciának értékelte, amelynek alapja az, hogy a nyugati világ – amelynek része Magyarország is – „más, főleg ázsiai kultúrákat engedett be”. Ezért is fontos a kormány által 2010 után meghirdetett keleti nyitás, amelyet sikeresnek értékelt azzal, hogy az EU-n kívüli export aránya 5 százalékkal növekedett 2009 óta, bár még mindig jóval az uniós átlag alatt van. Újabb irányként a déli nyitást hirdette meg a miniszterelnök, aki szerint Afrika a következő növekedési centrum, ha sikerül stabilizálni a kontinens országait. A nyitás másik fő eleme a latin-amerikai feltörekvő gazdaságokkal ápolt gazdasági kapcsolatok erősítése.
Ukrajnával kapcsolatban is a helyzet stabilizálásának fontosságát emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve: az ország szuverenitása már azért is elemi érdek, mivel tapasztalatból tudjuk: kell egy országnak lennie Magyarország és Oroszország között.
Költségvetés már tavasszal?
Reményei szerint a tavaszi ülésszak végére el lehet fogadni a 2016-os költségvetést – közölte a miniszterelnök. Ez ugyan némi rugalmasságot igényel, például olyan feladatok esetében, mint a nemzetközi katonai koalíciókban való részvétel. Ezzel az Iszlám Állam elleni fellépésre utalt Orbán, hozzátéve: ennek költsége 10–30 millilárd forint között lehet.Egy másik reményét is megosztotta hallgatóságával: ez az egyensúlyban lévő költségvetés, amely ugyanakkor nem rázná meg a gazdasági növekedést sem. Ez azért is fontos, mivel a GDP-hez viszonyítva ugyan csökkent az államadósság, ám annak összegét tekintve nem, márpedig „nem csak többet akarunk keresni, de a törlesztőrészleteket is csökkenteni akarjuk” – fogalmazott Orbán Viktor.
A gazdasági tervezést érintve a „keményen dolgozók” védelmén kívül a „Magyarország holnapután” címmel összefogott innovációs stratégiát emelte ki, amelyben elsősorban az unióból érkező fejlesztési források kaphatnak szerepet. Ugyancsak az EU-val összhangban erősödhet szándékai szerint a szomszédos országokkal, illetve a határmenti területekkel a gazdasági együttműködést. Kiemelte például Debrecent, Pécset és Miskolcot, ahol a közös fejlesztések alapja lehetne a határig húzódó autópálya.
Egy másik reményét is megosztotta hallgatóságával: ez az egyensúlyban lévő költségvetés, amely ugyanakkor nem rázná meg a gazdasági növekedést sem. Ez azért is fontos, mivel a GDP-hez viszonyítva ugyan csökkent az államadósság, ám annak összegét tekintve nem, márpedig „nem csak többet akarunk keresni, de a törlesztőrészleteket is csökkenteni akarjuk” – fogalmazott Orbán Viktor.
A gazdasági tervezést érintve a „keményen dolgozók” védelmén kívül a „Magyarország holnapután” címmel összefogott innovációs stratégiát emelte ki, amelyben elsősorban az unióból érkező fejlesztési források kaphatnak szerepet. Ugyancsak az EU-val összhangban erősödhet szándékai szerint a szomszédos országokkal, illetve a határmenti területekkel a gazdasági együttműködést. Kiemelte például Debrecent, Pécset és Miskolcot, ahol a közös fejlesztések alapja lehetne a határig húzódó autópálya.-->
